64913. lajstromszámú szabadalom • Regeneratív gázkemence egyenirányú lánggal

ható. Sok esetben elegendő csupán a leve- , gőt erősen előmelegíteni, különösen mindazon esetekben, melyekben meleg gázzal dolgozunk. Ebben az esetben a gáz- és légcsatorna elágazásai célszerűen oly módom) foganatosíthatók, hogy egy elágazáson át csekély mennyiségű friss levegő vezettetik a gázáramba, hogy itt az elégetést bevezesse. Egyébként a légáram természetesen oly módon osztatik föl, hogy főtömege a kemencéhez áramoljon, míg egy része a friss gázhoz vezettetik és a lehűlt regenerátor fölhevítésére szolgál. Hidegebb gázok, pl. nagyolvasztógázok használatánál a nagyolvasztógázokat is re»generátorokon kell átvezetni, hogy azok a szükséges hőmérsékletre hozassanak. Ebben az esetben a gaz- és légcsatornák közötti elágazások, illetve összeköttetések oly módon alkalmazandók, hogy a kemence számára való egyirányú lángon kívül még a különböző regenerátorok fűtésére szolgáló külön lángok is képeztessenek. A csatolt rajzok a találmány tárgyának különböző kiviteli alakjait mutatják. Az I. és 2. ábra egy kiviteli alak függélyes hosszmetszete és az 1. ábra 1—1 vonala szerinti keresztmetszete, a 3., 4. és 5. ábra a találmány további kiviteli alakjának függélyes metszete és két vízszintes metszete, az 1. ábra 4—4 és 5—5 vonala szerint, a 6. és 7. ábra a találmány harmadik kiviteli alakjának függélyes keresztmetszete és hosszmetszete, a 8., 9. és 10. ábra további kiviteli alak függélyes metszete és két vízszintes metszete, a 8. ábra 9—9 és 10—10 vonala szerint, a II. ábra a 8. ábrabeli kiviteli alaknak módosítását mutatja. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a gáz állandóan egy a középen fekvő (a) csatornán át lép ki a kemencébe. A gáz tehát nem_ váltatik át, ellenben. a fölváltva a két (b) és (c) regenerátorban előmelegített levegő váltatik át. Tegyük föl, hogy az előmelegített levegő a (b) regenerátorból a nyíl irányában a (d) légcsatornában fölfelé áramlik. Ez a légáram három részre oszlik. Egyik része az (e) nyíláson át az (a) gázcsatornába lép, hol az elégetést bevezeti. A megmaradó légáramból, mely a (d) légcsatornában tovább fölemelkedik, a második rész a (d) légcsatorna tetőpontjában ágazik el, hogy az (f) nyíláson át a kemencébe kerüljön, hol a gázcsatornából kilépő gázzal együtt a kemencét fíítő egyirányú lángot képezi. A légáram harmadik része a (d) légcsatornán át lefelé áramlik és a gázcsatornából a (g) nyíláson át friss gázt kap, melylyel együtt elég és a (c) regenerátort hevíti. A levegő átváltása után a leírt folyamat, pontosan szimmetrikusan, ellentétes irányban megy végbe. A levegő a (c) generátorból jön, a (g) nyíláson át részben a gázcsatornába lép, azután részben az (f) nyíláson át a kemencébe lép, míg a fenmaradó harmadik rész az (e) nyílásból jövő friss gázzal együtt a (b) regenerátor fűtésére szolgáló lángot képezi. A kemencében tehát, tűzben álló szelepek használata nélkül, egyirányú regeneratív lángot kapunk. Ezenkívül azon lényeges műszaki előnyt érjük el, hogy a találmány szerint foganatosított kemencéket csupán egyetlen átváltószeleppel kell ellátni. Magától értetődik, hogy ezen kiviteli alaknál éppúgy lehetséges a levegőt egy állandó vagy állandó irányú csatornán át bevezetni és a gázt a fönt leírt módon három részre osztani. Az elégetés bevezetésére szolgáló láng, mely a levegőnekl a gázáramba az (e) illetve (g) nyílásokon át való bevezetése által állíttatik elő, a találmányra nézve nem bír jelentőséggel. Az (e) és (g) nyílásokon vagy pestszemeken pl. tolattyúk is lakalmazhatók, hogy a nyílások egyike állandóan elzárható legyen, mint pl. az (e) nyílás, amikor a légáram a nyilak által jelölt irányt veszi föl, vagy a (g) nyílás, amikor a légáram iránya ellentétes. A 3—5. ábrákban föltüntetett kiviteli alak a fönt leírttól lényegében csak a légcsatorna más helyzete által különbözik.