64913. lajstromszámú szabadalom • Regeneratív gázkemence egyenirányú lánggal

Míg az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (d) légcsatorna a lényegében vízszintes (a) gázcsatornára merőleges, addig a 3—5. ábrátóban rajzolt kiviteli alaknál a (d) csatorna ettől eltérő elrendezéssel bír, oly módon, hogy az a gázcsatorna alatt, a gázcsatornához lényegében párhuzamosan van elrendezve. A 3—5. ábrák az egyirányú (a) gázcsatornát hasonló módon mutatják, mint az 1. és 2. ábra, csupán azzal az eltéréssel, hogy a gázcsatorna a lángzófejben legfölül fekszik. A regenerátorokból fölemelkedő előmelegített levegő, mihelyt a regenerátort elhagyja, kis részben, az itt függélyesen fölfelé haladó (e) pestszemen át az (a) gázcsatornába lép, hol ez a kis légmennyiség, úgy mint az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál, az elégetést vezeti be. Az előmelegített levegő többi része, nevezetesen a főtömege, ezután a (d) csatornán vonul tova, mely derékszög alatt meg van hajlítva és nagyobbrészt^ a gázcsatorna alatt, a gázcsatornához párhuzamosan fekszik. A levegő azután az (i) válaszfalon (4. ábra), a nyíl iráyában továbbhalad, mimellett nagyobbrésze az (f) csatornán át előre elágazik, hogy az (a) csatornából jövő gázzal együttesen egy a ke* mencén végigvonuló egyirányú regenera^ tiv lánggá egyesüljön. A levegő maradéka a nyíl irányában az (i) válaszfal körül halad, hogy végül az (el) nyíláson át a ífűtendő (c) regenerátorba kerüljön. Emellett a friss levegő ezen maradékával az (a) gázcsatornából a szintén függélyes (g) pestszemen át kilépő gáz keverődik úgy, hogy tehát a kemencét fűtő regenerátiv lángon kívül itt is egy az egyik regenerátor fűtésére szolgáló láng képződik. A levegő átváltása után a leírt folyamat pontosan szimmetrikus módon megy végbe; a levegő a (c) regenerátorból kilépve azonnal kis részt ad át a (g) csatornának az (a) gázcsatornában való elégetés bevezetésére, míg a levegő főtömege az (i) válaszfal mentén továbbvonulj és az (f) csatornán át, az egyirányú regenerativláng képezéséne, a kemencébe kerül. A levegő maradéka az (i) válaszfal körül halad és a (g) csatornán át a (b) regenerátorba kerül, mimellett a függélyes (e) csatornán át annyi friss gázt kap, hogy egy a lehűlt (b) regenerátor hevítésére szolgáló lánggá lesz. Az (e) és (g) csatornák fölváltott elzárása által ebben az esetben is elhagyható az elégetést bevezető láng. A 6—10. ábrák a találmány tárgyának két kiviteli alakját mutatják, melynél egyidejűleg úgy a gázáram, mint a légáram is fölosztatik. A találmány ezen kiviteli alakjainál a gázáramban képződő, az elégetés bevezetésére szolgáló kis láng elmarad, mely a fönt leírt kiviteli alakoknál az (e), illetve (g) pestszemeken át képződik. A 6. és 7. ábrákban rajzolt kiviteli példánál a gáz- és légcsatornák hasonló módon vannak elrendezve, mint az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alaknál. A levegő regenerálására két (1) és (2) regenerátor van elrendezve, míg (3) és (4) a gázregenerátorokat jelöli. Az (5) légcsatorna a (6) gázcsatorna fölött fekszik. A levegő például az (1) regenerátorból a nyíl irányában emelkedik föl, mimellett a kis (7) pestszemen át a levegő egy része a hevítendő (3) gázgenerátor fűtésére elágazik. A levegő további fölemelkedésénél azután a fölhevített friss levegő főtömege a (8) csatornán át a kemencéhez halad. A friss levegőnek a nyíl irányban továbbhaladó maradéka azután a hevítendő (2) regenerátorba kerül, miűtán a kis (9) pestszemen át némi friss gázzal keverődött úgy, hogy itt is egy a (2) regenerátor fűtésére szolgáló láng képződik. A gázáram ellentétes irányban mozog. A friss gáz a (4) regenerátorból jön és kis részét a (9) csatomán át azonnal a (2) regenerátor fűtésére adja át. A friss gáz nagyobb része azután a (10) csatornán át a kemencébe halad, hol a (8) csatornából jövő levegővel egyesül és a kemencén végigvonuló, állandó egyirányú regeneratív lángot képezi. A gáz maradéka a nyíl irányában to-