64894. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosítóberendezés

— 10 -valószínűleg megakadályoztatik abban, hogy ezen (A) szakaszban tovább men­•jen, mivel az (A) szakasznak (27) veze­téke, mely még a következő (B) sza­kaszba is benyúlik, nem képes a lokomo­tivon lévő berendezéseket # többé moz­gásba hozni. Az (A) szakaszban lévő vo­natnak főrelaisje tehát árammentessé vá­lik, a (99) és (100) tekercsek nyitják az áltáluk szabályozott szelepeket, minek kö­vetkeztében a fékek meghúzatnak és a Tsíp megszólal. A vonat tehát nemcsak ön­működőlég megállíttatik, hanem még egy jel is megszólal, mely a Vezetővel közli, "hogy a következő, a menetirányban előbbre fekvő szakaszban a tovahaladás­nak akadálya van. Ha a (115) síp valamelyes okból nem szólalna meg, úgy egy látható jel adatik egy (19) vörös lámpa alakjában (4., 5. és 6. ábra), mely a (68) pozitiv gyüjtősinnel összekötött (101) vezeték, az (57) főrelais mozgatható (103) kontaktusa, a (133) ke­reten lévő (132) nyugalmi kontaktus, á kerettel összekötött (134) szorítócsavar, a (135) vezeték és a (136) vezeték által ké­pezett áramkörben fekszik. Ezen áram­kör másik ága a rövid (137) vezetékből és a (69) negatív gyüjtősinnél összekötött (127) vezetékből áll. Ha tehát az (57) fő­reíais nyílik, akkor a (129) lámpán ke­resztül áram folyik, mely előnyösen vö­rös fényt bocsát ki; ily módon látható jel adatik. Tegyük föl, hogy a vonat rendes biz­tonsági föltételek mellett haladva tova (1., 4. ábrát), vagyis a fékhez vezető csö­vek és a síp zárva van, a zöld lámpa vi­lágít; tegyük föl továbbá, hogy ezen vo­nat a vonal (b) szakaszában van és hogy a (C) szakaszban egy másik vonat van, miint az az 5. ábrán föl van tüntetve. A (C) szakaszban lévő vonat ezen (C) sza­líasz vónaiáiramköréti természetesen rö­vidre zárja éS ezáltal a (B) szalcasz fej­fesztőáramkqrét szabályozó (10) relaist áratomentessé teszi; ennek következtében magas feszüft-ségü (14) transzformátor áramköre megszakad úgy, hogy a (B) sza­kasz mellékáramkörének (27) és (28) vezetékei szintén árammentesekké vál­nak. Ezen (27) és (28) vezetékek áram­mentessé válása következtében a lokomo­tivon lévő rezgési áramkör is megszakít­tatik. Az (57) főrelais a súlya következ­tében nyílik és a (99) és (100) tekercsek áramkörét megszakítja úgy, hogy a (112) szelep nyílik, a fékek meghúzatnak, a (115) síp megszólal, a zöld lámpa áram­köre megszakíttatik, a vörös lámpa áram­köre záródik a vezetőnek a menetirány­ban előbbre fekvő (C) szakaszban lévő­veszélynek a jelzése céljából. Ha a vezető a fékeket megakarná eresz­teni és lassan tovább akarna menni, ezen (B) szakasz végéig, úgy megteheti azt, ha a (139) kiváltóikapcsolót működteti. A 6. ábrán a (B) szakaszban lévő vonat (130)-al, a (C) szakaszban lévő vonat pe­dig (138)-al van jelölve. A (139) kapcsoló zárása a (127) és (140) vezetékek áthida­lását vonja maga után. Az áramkör a kö­vetkezőképen alakul: (127) vezeték, (69) negatív gyűjtősin, (68) pozitiv gyűjtősin, (101) vezeték, (132) nyugalmi kontaktus, (133) keret, (134) szorítócsavar, (135) ve­zeték, a (142) relais tekercselésének egyik bégéhez vezető (141) vezeték, a (142) relais tekercselésének másik végétől elve­zető (143) vezeték, (140) vezeték. Ennek következtében a (142) relais gerjed, (144) fegyverzetét meghúzza, a (145) kontak­tust pedig a (146) rúgókontaktushoz szo­rítja. Ily módon a (142) relais a követ­kező helyi áramkört zárja: rövid (147) vezeték, (127) vezeték, (69) negatív gyűj­tősin, telep, (68) pozitiv gyűjtősin, (101) Vezeték, az (57) főrelais mozgatható (103) kontaktusa, (132) nyugalmi kontaktus, (133) fémkeret, (134) szorítócsavar, (135) vezeték, (141) vezeték, (142) relais, (143) Vezeték és (145) kontaktus. A (139) kapcsolónak a zárásakor, — mely nyugalmi helyzetébe ismét visszatér magától, amint az arra ható nyomás meg­szűnik — tejhát a (142) relais segítségével egy helyi áramkör záródik, mely akkor is zárva mafáá, ha a (139) kapcsolót rög-

Next

/
Thumbnails
Contents