64894. lajstromszámú szabadalom • Vonatbiztosítóberendezés

rán föltüntetett állásban a tekercs áram­mentes a nyomóközeg pedig akadálytala­nul átáramolhat. Természetesen lehet más szeleprendszereket is alkalmazni. A leg­több nyomólégféknél a féknek meghú­zása a levegőnek a csövekből való kibo­csátása által történik. Há a (112) szelep nyittatik, akkor a nyomóközeg eltávozhat és a fékék ezáltal meghúzatnak. Ha a mágnes gerjed, akkor a szelep záródik, a nyomás ismét az előbbi magasságra emel­kedik és a fékek megeresztetnek. Ezen rendszerrel összeköttetésben egy hallható jelzés is működtettetik, mely •célból a (115) síp van alkalmazva (1. 4., 5. és 6. ábrák). A (115) síp a (116) cső által a (117) szelephez van kapcsolva, melyet az imént leírt (112) szelephez ha­sonlóan működtetünk. A szeleprúd a (100) tekerccsel van összekötve és föl- és letolatik aszerint, amint a (100) tekercs gerjesztve van vagy ki van kapcsolva. Mindaddig, amíg a (100) tekercs gerjed, a (117) szelep zárva van és gőz vagy le­vegő a sípba be nem léphet. Ha azonban a (100) mágnes árammentessé válik, akkor a szelep nyílik és tetszőleges rfyo­móközeg a (115) sípba áramolhat, miál-1ál intőjelzés adatik. A (100) tekercs áramköre á (100) tekercs (118) szorító­csavarjától a (69) negativ gyűjtősinhez vezető (110) vezetéket és a (68) pozitiv gyűjtősintől az (57) főrelais (120) szo­rítócsavarjához vezető (119) vezetékiét foglalja magában. A főrelais (121) rúgó­kontaktusa a (120) szorítócsavarral össze van kötve és a főrelais gerjedésekor az áram a mozgatható (122) kontaktuson keresztül a (123) vezetékbe és innen a {100) tekercs másik, (124) szorítócsavar­jához folyik. Ebből kitűnik, hogy az (57) íőrelais gerjedésekor a (100) tekercs áramköre a (99) tekercs áramkörével egyidejűleg záródik. A tekercsek ekkor gerjednek és a hozzájuk tartozó. szele­peket zárják. Az (57) főrelais egy további föladata a (125) színes lámpa áramkörének zárá­sában és ily módon egy látható jelnek is az adásában áll. Ezen, előnyösen zöld színű lámpának az áramköre a (68) pozi­tív gyűjtősinből elvezető (119) vezetéket, a (121) és (122) kontaktusokat, a (123) vezetéket, a (125) lámpához vezető (126) vezletéket, a ,(125) lámpától visszavezető és a (69) negativ gyűjtősinnel összekötött (127) vezetéket foglalja magában. A lámpa tehát áramot kap, amint a íőrelais működtettetik. Föntiekből kitűnik, hogy ha az energia a lokomotív fölvevőáramkörével a vona­lon fekvő mellékáramkör által közölte­tik, a főrelais gerjesztve lesz és azon áramkörök is záródnak, amelyek által a (99) és (100) tekercsek gerjesztettek, a (125) lámpa pedig árammal tápláltatik. Ezen látható jel nem okvetlenül szüksé­ges; azonban előm-ösen egy pótbiztosító­berendezés gyanánt szintén bekapcsolta­tik. Mindaddig, míg a zöld fény ég, a lo­komotivvezető tudja, hogy a vonal előtte szabad és hogy a menetrendnek megfe­lelő időben tovamehet. Magas feszültségű energiának a mel­lékáramkörökhöz való hozzávezetését, — mint már említettük — a (10) vonal­relais szabályozza. A 3. ábrán föl van tüntetve, hogy egy, a menetirányban előbbre fekvő szakaszban lévő vonat a vonaláramkört mikép zárja rövidre és ez­által az energiának a menetirányban hát­rább fekvő szakaszhoz való hozzávezeté­sét mikép szakítja meg. A (B) szakaszban lévő vonat (128)-al van jelölve. A vonal­áramkörhöz az áram a rajzlap jobb ol­dalán lévő (10') transzformátoron keresz­tül vezettetik, mely vonaláramkör a rajz­lap baloldalán lévő (10) relaist is magá­ban foglalja. A (128) vonatnak a (B) sza­kaszban való jelenléte következtében ezen áramkör természetesen rövidre zá­ratik, a (10) relais fegyverzete pedig le­szakad. Ezáltal az (A) szakasz magas fe­szültségű (14) transzformátorának primér­áramköre megszakíttatik és ezen (A) sza­kasz szekundéráramkörének' (27) és (28) elemei szintén árammentesekké válnak. Egy, az (A) szakaszban belépő vonat

Next

/
Thumbnails
Contents