64879. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

ványt körülfogó szájról a szívótérbe egy | hüvelvszerü rész lóg le, melyet kívülről a légnyomás befolyásol úgy, hogy a nyúlványhoz szorul s ezáltal a nyúlványnak a szívás által való károsítását meggátolja: e rész oly hosszú, hogy alsó széle i záróizomzatot szabadon hagyja úgy, hogy ezt a szívóhatás befolyásolhatja. Hogy a tőgynyúlvány e hüvelyszerü részhez mindig a kellő helyzetbe jusson, a kelyhen egy annak magassági irányában elállítható ütköző vagy asztalka van elrendezve, melyhez a tőgynyúlvány alja a kehelybe való bevezetéskor hozzáfekszik. Ezen ütköző, mihelyt légritkítás áll be a kehelyben, s ez a nyúlványhoz szorul — visszahúzatik úgy, hogy a nyúlványvég szabadon lóg a kehelyben. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van föltüntetve. 1. ábra nagyított léptékben metszve mutatja a gép egyik nyúlvány-elemét, még pedig a baloldalon szétfeszített, a jobboldalon összehúzott szájjal. 2. ábra a száj szabályozására szolgáló szerkezet fölülnézete, míg a 3. ábra egy módosított szelepet ábrázol. Az (1) tokban, annak (2) fenekétől bizonyos távolságra elrendezett, célszerűen kaucsukból készült rugalmas (3) fenékkel mereven és tömítően van kapcsolva a (4) kehely, melynek fölső széléhez az (5) gumimembrán van erősítve; az (5) membrán másik széle a tőgynyúlványt a fejés közben körülfogó és támasztó, gumiból készült (6) hüvely külső széléhez van erősítve, mely a gyűrűs, rúgalmas, célszerűen léggel töltött (7) párnát hordja; ez utóbbi képezi a nyúlványt körülfogó rugalmas szájat. A (7) párna a (4) és (6) részek körül elrendezett s a kelyhet körülfogó (9) gyűrű pereme körül lengő (8) emelők fölső végén lóg. Az emelőket a (9) gyűrűn a rugalmas (10) gyűrű biztosítja. A (8) emelő alsó végei köré helyezett rugalmas (11) gyűrűk az emelők fölső végeit kilengetni s ezáltal -a rugalmas (7) szájat bővíteni s nyitva tartani igyekeznek. A (8) emelők alsó végei (12) fogas horgokat képeznek, melyek a rugalmas (3) fenékbe kapaszkodhatnak. A (2) tokfenékben függélyesen eltolódhat a (13) orsó, melynek (14) asztalkája szabályozza azt a mélységet, amennyire a tőgynyúlvány a kehelybe bocsátható. A tőgynyúlványt körülfogó (6) hüvely belül hosszirányú (15) hornyokkal van ellátva, melyek arra szolgálnak, hogy a szívótérben lévő légritkulást a nyúlvány mentén továbbterjesszék úgy, hogy a külnyomás az egész hüvelyt a tőgynyúlványhoz szorítja s ezáltal azt alátámasztja. A (7) száj zárására, ill. a (8) emelő fölső végeinek belendítésére célszerű ú. n. Iris-zárat alkalmazni (2. ábra). Az emelőkhöz kívül hozzáfekvő három hajlékony (16) huzal egyik vége az (1) tokhoz, másik vége pedig a tokon forogható (17) gyűrűhöz van kapcsolva úgy, hogy ha e gyűrűt egyik irányban elforgatjuk, a (16) huzalok a (8) emelőket befelé lengetik: a (17) gyűrű visszafordításakor az emelők is visszalengenek. A (2) fenékbe nyíló (18) szívóvezetéket a (19) szelep zárja le. E szelep (20) orsója a (21) szeleptokon keresztül nyúlik s külső végén a rugalmas (22) szeleptárcsát hordja, melyet a külnyomás a szeleptokhoz szorít ugyan, de a (19) szelep mozgását nem gátolja. A működési mód a következő: A leírt nyúlványelemet nyitott (7) szájjal anynyira toljuk föl a tőgynyúlványra, míg annak csúcsa a kellő magasságban beállított (14) asztalkához fekszik. Erre a (19) szelepet nyitjuk azáltal, hogy a (20) orsót kívülről kissé benyomjuk; közvetlenül ezután a (17) gyűrű elfordítása révén a (7) szájat a nyúlvány körül zárjuk. A kehelyben létrejövő légritkulás azonnal elreteszeli a (7) szájat a tömítőhelyzetben, mert a 3. fenék a küllég által a (4) kehelylyel és (8) emelőkkel leszoríttatik úgy, hogy a (12) horgok a (3) fenékhez szorulnak. A légnyomás a (6) hüvelyt a tőgynyúlványhoz, a (22) lapot pedig besző-