64879. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

rítja úgy, hogy a (19) szelep nyitva ma­rad. Ekkor a (14) asztalkát lehúzzuk, mi­kor is a tej a szívás folytán szétnyíló nyúlványnyílásból a kehelybe s innen a (19) szelepen és (18) vezetéken át a gyűj­tőtartályba folyhat. Ha a nyúlvány a fejés folytán annyira megvékonyodott, hogy a levegő közte és a (7) száj között behatolhat, akkor a szí­vás természetesen megszűnik, a (19) sze­lep önműködően záródik, a (3) fenék a (4) kehellyel és (8) emelőkkel fölemelke­dik, utóbbiak horgai elszabadulnak a (3) fenéktől úgy, hogy a (11) rugalmas gyű­rűk a (8) karokat szétlengetik s ezáltal a (7) szájat nyitják. A kehely ekkor a tőgynyúlványról leesik és a szívóvezeté­ken lógva marad s ezzel jelzi a fejés be­fejeztét. A fönti szelepszerkezet helyett a 3. ábrabeli kiképezés is használható, mely­nél a szeleptok, ill. az a tér, melyben a szelep van, kifelé membrán vagy hasonló révén van zárva, mely a szeleppel úgy van kapcsolva, hogy utóbbi nyílik és nyitva tartatik, ha a membránt a külnyo­más beszorítja; ha a nyomások a memb­rán két oldalán egyformák, a szelepet rúgó tartja zárva. A (36) tokban elrendezett (37) szelep a (38) ülőkén nyugszik s a (39) vezetékben mozoghat; ez utóbbi és a (41) szeleporsó (40) karimája közé a (42) rúgó van ik­tatva, mely a szelepet zárni igyekszik. A szeleporsó (43) tárcsája nem érinti a tok belső fölületét; közvetlenül alatta van tö­mítően beszerelve a (44) membrán, mely­nek alsó oldalára a külnyomás hat. Ha a fejés kezdetén a kehelyben légrit­kítást létesítünk, a membrán alsó olda­lára ható külnyomás a (42) rúgó ellenére a (37) szelepet mindaddig nyitva tartja, amíg a kehelyben légritkulás van; ennek megszűntével a (44) membrán nyugalmi helyzetbe tér vissza s a rúgó a szelepet zárja. A szeleptokot kifelé a membrán teljesen elzárja úgy, hogy fertőzményelc nem léphetnek be. A (44) membránon kívül a (45) szelen­cébe csavart (46) hüvelyben a (47) orsó tolható el. A (46) hüvely becsavarása ál­tal a (44) membránt beszoríthatjuk s ez­által a (37) szelepet nyitva tarthatjuk, ha pl. a berendezést ki akarjuk öblíteni. A fejés kezdetén ellenben a (47) Orsót hasz­náljuk, melynek beszorítása révén a (37) szelepet nyitjuk s ezáltal a (49) szívóve­zetéket a kehellyel közlekedtetjük: mi­helyt a kehelyben légritkulás áll be, a (37) szelepet a (44) membrán állandóan nyitva tartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szívással működő fejőgép, jellemezve azáltal, hogy mindegyik tőgynyúlvány számára elrendezett nyúlványkelyhek a külléggel közlekednek úgy, hogy a nyúlvány kifejése után, mikor már nem folyik ki belőle tej, a levegő ön­működően léphet a kehelybe, s ezál­tal a nyúlványt körülfogó engedékeny szájat nyitja, míg egyidejűleg a ke­hellyel közlekedő szívóvezetéket egy szelep önműködően zárja. 2. Az 1. alatti fejőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyúl­ványt körülfogó szájról egy hüvely­szerű rész lóg a szívótérbe, mely hü­vely a külnyomás hatása alatt áll s ennek nyomása révén szorul a tőgy­nyúlványhoz, mimellett hossza úgy van megszabva, hogy alsó széle a tőgy­nyúlvány záróizmainak közelében végződik, ezeket azonban szabadon hagyja, oly célból, hogy a fejés lehe­tővé tétele mellett a nyúlványnak a záróizmok fölötti részét a szívás okozta károsodástól megóvja. 3. A 2. alatti fejőgép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szí­vótérbe lógó hüvelyszerű rész a nyúl­vány hosszirányában futó hornyokkal vagy hasonlókkal van ellátva úgy, hogy a légritkulás e hüvely egész belső fölületére kiterjed s ennek folytán a külnyomás a hüvelyt jól hozzászo­rítja a nyúlványhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents