64786. lajstromszámú szabadalom • Fémgőz-ívlámpa

Megjelent 1914. évi jttlius hó 25-én. _ MAGY. ^ KIR SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 647,86. szám. VII/ta. OSZTÁLY. Fémgőz- ívlámpa. DEUTSCHE GASGLÜLICHT-ACTIENGESELLSCHAFT (AUERGESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1913 április hó 17-ike. Elsőbbsége 1913 február hó 4-ike. Jelen találmány tárgya fémgőz-ívlámpa, melynél a lámpánjak az üzem közben áram által átáramolt része gázokkal vagy levegővel van megtöltve, melyek a fém forrása által a fényívtérből teljesen egy az utóbbival közlekedő térbe vagy a szabad légkörbe szoríttatnak, azonban a lámpa kioltása után a fényívtérbe ismét belépnek. A lámpa meggyújtása előtt, tehát a világítócső gyanánt szolgáló rész tetszésszerinti gázokkal, pl. levegővel van megtöltve, mely utóbbi esetben a világítócső a szabad légkörrel közlekedhetik. A gyújtás céljára a gőzt képező fém (mely az alábbiakban mindig higanynak van nevezve, habár a találmány egyáltalán nincs csupán a higany alkalmazására korlátozva) tetszésszerinti módon élénken elgőzölögtetik. A gőz a fényívtérből a benne lévő gázokat vagy levegőt kiszorítja úgy, hogy a higanygőz és az idegen gáz vagy levegő között lévő elválasztóréteg a fényívtéren kívül fekszik. A lámpának tehát egy a fényívtéren túl elrendezett melléktérrel kell bírnia, melynek a fényi vtér félé fordított része higany gőzzel-és az attól elfordított része a gázokkal vagy a levegővel van megtöltve. Ez a tér egyidejűleg egy hűtő szerepével is bír. A tér hűtőhatásának nem szabad nagynak lennie, hogy a fényívtér és a visszaszorított gáz között a gőzoszlop kellő hosszú legyen oly célból, hogy a gáznak a világítócső felé való visszaszivárgása megakadályoztassék, azonban a hűtőhatásnak túlságos gyengének sem szabad lennie, hogy a visszaszorított gáz a kívánt mértéknél erősebben ne kondenzálódjék és így higany ne illanhassák el, ha a lámpa pl. a külléggel közlekedik. A higany hevítése láng által vagy elektromos úton történhetik. A sem a gőzt fejlesztő fémet, sem az esetleg más fémből álló anódát meg nem támadó közönbös gázokat tartalmazó lámpáknál az elgőzölögtetés azáltal is bevezethető, hogy először a jelenlévő gáz által (különösen nemes gázok, mint argon és neon alkalmasak) fényív képeztetik, mely azután minden további fűtőberendezés által kellő meleget állít elő a szükséges elgőzölögtetés fönntartására és a gázok visszaszorítására.