64786. lajstromszámú szabadalom • Fémgőz-ívlámpa

Külön fütőberedezéssél ellátott lámpáknál a fűtőberendezés egészben vagy részben kikapcsolható, ha a fényív stabillá lett és a melegfogyasztást fedezni képes. A csatolt rajzon az 1. ábra oly lámpa kiviteli alakját mutatja, melynek világítócsöve a külső levegővel közlekedik. A (k) hűtő egy fölfelé irányított csövet képez, mely a hűtőhatás növelésére kiszélesítéssel bír. A kondenzált fém a (b) elektróda felé visszacsepeg. A pl. ferde helyzetbe való hozatal áltál eszközlendő gyújtás előtti hevítés az (a) elektródánál vagy az (a) és (b)elektródáknál történik. (1) jelöli a fényívterét, tehát a tulajdonképeni világítóesövet. A levegővel közlekedő ily fajtájú lámpákat oak az alkalmazási helyen kell higannyal megtölteni, ami a szállítás szempontjából igen' előnyös. A 2. ábra oly lámpa kiviteli alakját mutatja, mely a külső levegőtől el van zárva és közömbös gázokat, pl. hígított argont, vagy helyesebben neont tartalmaz, (m) jelöli a mellékteret és (1) a fényívteret. Ez a lámpa nagyfeszültségű áramlökés által gyújtható meg. A lámpán oly edény is alkalmazható, melyen a meggyújtásnál az említett gázok átszoríttatnak és mely oly módon, pl. U-ialakuan van alakítva, hogy benne a gázok kiszorítása után higany gyűlhetik össze kondenzálódás útján. Ez a higany azután, föltéve, hogy nagyobb nyomásingadozások nem lépnek föl, elzárást képez a gőztér és a gáz, illetve légtér között. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fémgőz-ívlámpa, jellemezve azáltal, hogy a lámpának az üzem közben áram által átáramolt része a gyújtás előtt gázokkal (vagy levegővel) van megtöltve, melyek az elektróda fértv forrása által teljesen egy a fényívtérrel közlekedő térbe (vagy a szabad le>vegőbe) szoríttatnak és a lámpa kioltása után a fényívtérbe ismét belépnek. 2. Az 1. igénypont szerinti lámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fényívtéren kívül lévő, a kiszorított gázokat vagy levegőt befogadó, illetve az utóbbiak által átáramolt edényrészek oly befogadóképességüek, hogy a kiszorított gáznak a lámpa égése közben való visszaszivárgása megakadályoztatik. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti lámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fényívtér és a gáz- vagy légtár között egy hűtő van elrendezve, mely a két különválasztva tartandó tér között kellő vastag fémgőzréteg képződését engedi meg oly célból, hogy a gáznak vagy levegőnek a fényívtérbe való visszaszivárgása lehetetlen legyen és mely hűtő egyidejűleg a. fémgőzAek a fényívtérből való tartós eltávolítását megakadályozza. 4. Az 1. igénypont szerinti lámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a lámpán egy edény van elrendezve, melyen az elektrodafém elgőzölögtetésénél a gázok vagy a levegő teljesen átszoríttatik és melynek pl. U-alakja lehetővé teszi, hogy a fém benne kondenzálódás által összegyűljék, mimellett az edény a lámpa égése közben, a fényívtér és a kiszorított gázok, illetve a külső levegő között elzárást képez. 5. Edény az 1—3. igénypontok szerinti fémgőzívlámpa Készítésére, jellemezve az élektródafémnek a lámpa használati helyén való betöltését lehetővé tevő nyílásai által, melyek egy zárórész letörése által is képezhetők. 6. Eljárás az 1—4. igénypontok szerinti fémgőz-ívlámpa üzemére, jellemezve azáltal, hogy a fényív képezése előtt a fémet egy tetszésszerinti fűtőberendezés oly erősen elgőzölögteti, hogy a fényívtérből a gázok vagy a levegő a gyújtás előtt teljesen kiszoríttatnak. 7. Eljárás az 1—4. igénypontok szerinti