64702. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kinematograph kocsi

csakis együttesen legyenek föl-, illetve lefelé forgathatók.. A (10. ábra) nyitott ajtónál a használati helyzetben mutatja a hágcsóberendezést, a 11. ábra pedig csukott (12) ajtónál használaton kívül. A

(12) ajtó alsó szélén lefelé nyúló (57) kampó rögzíti ezen utóbbi helyzetben a legfölsö hágcsó vasnál fogva az egész szerkezetei. Hogy ajtónyitás alkalmával a hágcsóvasak a 10. ábrabeli helyzetbe kerüljenek, az ajtó alsó élén egy (58) ütközőt rendezünk el, mely a legfölsö hágcsóvasnál fogva löki a szerkezetet a 10. ábrabeli használati helvzetbe. Ezen hágcsóO

szerkezethez a kocsiszekrény oldalán, kívül, az ajtónyílástól jobbra és balra egyegy rendes alakú fogantyú csatlakozik.

A (12) vészkijáróajtók helye tompított világítás vagy foszforeszkáló fölíratú táblák segélyével jelezhető, de azon eseire számítva, hogy e jelzési módok a szolgálatot föl is mondhatják, a reteszelő berendezéssel kapcsolatos következő berendezési alkalmazzuk mindegyik (12) vésaki járó aj lón:

A (12) ajtók mindegyikén egy-egy (34) ablak van (lásd 2., 1. és 5. ábrákat), amelyekéi egy-egy átlátszatlan (35) lemezzel födünk el (lásd 7. ábrát is). A (34) ablakok fixek, a (35) lemezek pedig minden U-) ajt° (20) kivágásában elrendezett egyegy vízszintes (36) tengelyre ékelt, lefelé lógó (37) kar (38) orrán függnek (39) toldatuknál lógva. A (35) elsötélilö lemezek

(39) toldatait az elreteszelés oldása által a (37) karral kapcsolaton kívül hozva, a

(35) lemez súlyánál fogva leesik és a (34) ablak szabaddá válik, amelyen át annyi világosság hatol be, hogy az ajtó helye láthatóvá lesz. A (35) lemez oldására a következő szerkezet szolgál:

A (36) tengelyre (lásd 4., 5. és 7. ábrákat) minden (20) retesszel kor respondeálóan egy-egy, alább leírandó oknál fogva két részből álló (40, 41) kar van ékelve, melynek szabad vége elreteszelt állapotban a (20) retesz végének (42) bütyke fölött foglal helyet. Ha a (20) reteszt a (1G) emeltyű közvetítésével az élreteszelés oldása céljából a 7. ábrabeli (c) nyíl irányában emeljük meg, a (42) bütyök a (41) karba ütközve, azt fölfelé lendíti ki, aminek íolyamányaképen a (39) kar a (d) nyíl irányában forog el, és a (35) lemez szabaddá válván, leeshetik. A (40, 41) emeltyű két része alul a (43) csuldó útján úgy van egymással kapcsolva, hogy a szélső (41) rész lefelé elforoghat, de ezen igyekezetében az alája nyúló és a

(40) részhez erősített (44) rúgó akadályozza. Ezen (40, 41) emeltyű azért kéirészű, hogy a (12) ajtók újból való elreteszelésének akadályául ne szolgáljon. Ha ugyanis a (12) ajtók újból elreteszelendők, a (16) karnak a 3. ábrabeli (b) nyíllal ellenkező értelemben való elforgatása által a (20) retesznek a 7. ábrabeli (c) nyíllal ellentétes értelemben mozognak el, és a {12) bütyök a (41) részt maga előtt lenyomva, ismét az elreteszelést föltüntető

7. ábrabeli helyzetbe kerül. A (41) részt a (44) rúgó hozza föltüntetett normális helyzetébe vissza.

Minthogy a vasúti kocsik menet közben, főként siniitközéseknél, kanyarulatokban, váltókon való áthaladás alkalmával, stb. lökéseket szenvednek: hogy egyrészt ezen lökéseknek a vetítőkészülékre gyakorolt káros hatása, másrészt pedig az esetleg bekövetkezhető kilengések ellensúlvoztassanak, a vetítőgépnek megfelelő rugalmas alátámasztásáról kell gondoskodnunk.

Ezen célból a (45) vetítőkészüléket a ,(46) tartószerkezet segélyével merev kapcsolatba hozzuk egy nagy súlyú (47) tömeggel és az egészet rugalmasan ágyazzuk alá. Ezen rugalmas ágyazás a (47) tömegtől lehetőleg távol elrendezett (48) csapágyakhoz egyik végüknél fogva elforgathatóan kapcsolt két (49) emeltyükarból áll, amelyeket az (50) rugók támasztanak alá. A (49) emeltyűkarok másik vége ú (47) tömeggel van mereven kapcsolva. Az aránylag nagy súlyú (47) tömeg a kisebb rengéseket, valamint lökéseket tehetetlenségénél fogva észre sem veszi, tehát ez egész szerkezet a vetítőkészülékkel egy ütt