64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

bői kiinduló kipuííogási vezetéket. A (22, 30) és (27) csatornákat természetesen alkalmas szelepmüvek működtetik. A gép kétütemben a következő módon működik: A munkalöket kezdetén a (27) csatornák és a (21) henger között összeköttetés létesül úgy, hogy a komprimált töltés belép és a dugattyút működteti, mire ez kifelé mozog. A tüzelőanyag vagy keveredik a komprimált töltéssel vagy vele együtt halad, mielőtt a hengert eléri, vagy pedig külön jut a hengerfejnél lévő térbe és itt keveredik a komprimált töltéssel. A löket kívánt pontjánál a keverék meggyúlad és a keletkező gázok expandálnak, folytatva a dugattyú működtetését. Ha az expanzióban a kívánt pont eléretett, a (21) henger és a (22) csatornák között összeköttetés létesül és a henger töltésének egy része ezután a (23) tartályba jut. Ezután a löket bevégződik és a visszafelé való löket közben a kipuffogás megy végbe. A 13. ábrán látható, hogy a (31) dugattyú szelep gyanánt működik, a végből, hogy a (22) csatornát kinyissa, és ennek megfelelően ezen csatorna a henger falának azon részével van összekötve, melyet a dugattyú működés közben el- és fölfed. Ezen (22) csatorna azonban a hengerfejjel is összeköthető és számára külön szelepmü alkalmazható. A helyett, hogy a töltés komprimálására, mielőtt az a hengerbe belép, inje'ktorberendezést használnánk, lehet például az eredeti hajtó gázok számára való (23) tartályt és a második tartályt, melytől az gázt vesz és ezáltal vákuumot létesít, injektorberendezéssel összekötni. Ezen tartály tehát arra való, hogy a gépnek a kipuffogó gázokat kiöblítő és töltő berendezéseit támogassa azáltal, hogy összeköttetésbe lép a hengerben lévő egyik kibocsátó nyílással, az elégési termékeket kihajtja, öblítő levegőt vezet a hengerbe és a hengeren át friss töltést juttat a hengerbe. Ezen folyamatok előnyösen addig nem kezdődnek, míg a közönséges kipuffogási szelep nyitása lehetővé nem tette az égési termékek egy részének kiömlését a hengerből. A folyamatok a működés olyan pontjánál végződnek, amikor az öblítés be van fejezve és a henger ; újra meg van töltve úgy, hogy a töltés a dugattyú visszafelé haladó lökete közben komprimálható. Az injektorberendezésnek ezen alkalmazása lehetővé teszi a henger tökéletesebb öblítését és újra töltését, mint az a közönséges kétütemű gépnél rendesen elérhető. A tartállyal, melyben a vákuum létesül, összekötött injektorberendezés az ábrázolt általános típusok bármelyikéből való lehet. Az 1. ábrán látható foganatosítási alak alkalmazásánál az (1) kamra a tartály belsejével lép összeköttetésbe. Ez esetben a (29) kipuffogási vezeték elmarad. A 11. ábrán föltüntetett foganatosítási alak alkalmazása esetén a tartály a (49) csatornával van összekötve. Ha valamely gáztömeget más célra való alkalmazásra kívánunk előállítani, mint a milyet a 13. ábra mutat, akkor égési kamrát kell alkalmazni, amely kamra vagy úgy rendezhető el, hogy éghető keverékből álló töltés robbanása útján működik, vagy pedig akképen rendezhető el, hogy folytonos égéssel működik. Az előbbi esetben a robbanásból származó töltés egy része egy tartályba jut, melyből az a többszakaszos injektorberendezés kiindulási bebocsátó csövéhez vezettetik. A robbanási kamra és a közbenső tartály között előnyösen szelepmü van alkalmazva úgy, hogy az összeköttetés megszakad, ha a nyomás bizonyos érték alá csökken. A robbanási kamrában maradt gáz ezután vagy külön gépben használható föl vagy más többszakaszos injektorberendezésbe vagy az először említett berendezés alacsonyabb fokú szakaszába vezethető, vagy pedig egyszerűen kiszívatható. Az égési termékek által működtetett többszakaszos injektorberendezés használható a robbanási kamra töltésének komprimálására, a komprimált gázok egy része pedig a kompresszió kívánt szakaszánál kivezettetik. Ha például az 1. és 11. ábrán látható két foganatosítási alak kombinációjából álló berendezést használunk, a rob-