64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

— 8 — banási kamra megtöltése a berendezés két részének összeköttetésénél lévő tartályból történik és a robbanási kamra nagy nyomású gázait az injektorberendezés nagy nyomású végéhez szolgáltatja. Ha robbanások helyett folytonos égést alkalmazunk, esetleg szükséges lehet, hogy az ezen kamrából jövő égési termékek által működtetett többszakaszos injektorberendezéssel komprimáló segédeszközt kössünk össze, a végből, hogy kiegészítő erőt létesítsünk, mely fönntartja a gázok áramlását az égési kamrába és ezen át az injektorberendezésben vagy más módon való fölhasználás helyére. Ezen segédkompresszió létesíthető mechanikai szivattyú vagy segédinjektorberendezés által, melynek működtetése folytonos égési kamrából nagyobb nyomással vagy pedig robbanási kamrából történik. Megjegyzendő, hogy a fönt leírt többszakaszos injektorberendezés bármely foganatosítási alakjánál bármely szakaszban gázok vezethetők ki a berendezésből vagy abba gázok bevezethetők, például az oldalt fekvő csatornákhoz való összeköttetések révén. Ily .esetekben kívánatos, ha a használt vagy vele szomszédos más szakasz csatornáinak és kamráinak méreteit megváltoztat j uk. A találmány értelmében szerkesztett telep állhat kamrák és injektorok egyetlen egy sörozatából, például a milyeneket az 1. vagy 11. ábra mutat, vagy két vagy több sorozat kombinálható, a végből, hogy azok párhuzamosan működjenek. Ezen utóbbi elrendezés különös előnyöket nyújt, ha az égési kamra robbanással működik. Az esetben is, ha az égési kamra robbanással működik, kívánatos, hogy több égési kamrát kombináljunk egy vagy több közbenső tartállyal, a végből, hogy a gázok áramlását egyenletesebbé tegyük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra többszakaszos injektorhatás segítségével, mely berendezésben a gáz egy része minden szakaszból kivezetve, oldalt fekvő csatornán halad át és a berendezésbe más szakasznál ismét bevezettetik, jellemezve a (18 vagy 36) kivezető csatornáknak elrendezése által, melyeknek végei, melyeknél a gáz belép, párhuzamos, vagy megközelítően párhuzamos a gázok áramlási irányával azon kamrában vagy térben, melyből a gázokat a kibocsátó csatorna ez utóbbi szomszédságába vezeti. 2. 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a (19 és 18 vagy 35 és 36) be- és kibocsátó csatornák által, melyekhez és melyektől egy pár oldalt fekvő vezeték vezet, a kamrában egymás mögött való elrendezéssel. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a (19 és 18 vagy 35 és 36) be- és kibocsátó csatornák falainak olyan alakú kiképezése által, hogy azok folytonos test képezése végett hirtelen kiemelkedések vagy mélyedések nélkül egyesülnek. 4. Az 1—3. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve minden egyes pár (19 és 18 vagy 35 és 36) be- és kibocsátó csatorna által képezett test által, mely úgy van kiképezve és elrendezve, hogy akár egészen, akár részben az egyesítő kamra központi részén terjed át, mimellett a test és a kamra falai között minden oldalon rések maradnak, jellemezve továbbá azáltal, hogy ezen testek mindegyike azon tengelyre, melynek mentén a megelőző és a következő testek fekszenek, merőleges tengelyen vannak elrendezve oly célból, hogy a hajtó és a hajtott áramok benső keveredése megkönnyíttessék. 5. Az 1—3. igényekben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (19 és 18 vagy 35 és 36)