64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

csatornák a gáznak, melyre hatást kell gyakorolni, belépési vezetékeit képezik. Ez lehetővé teszi a gáz beáramlásai a (46) egyesítő kamrába, mely gázáramra azon hajtó áram hat, mely annak a súlyegységre eső energiamennyiségét növeli, amint a gázáram a kamrán áthalad. Ezen (46) kamra másik végénél a gáz egy része egy kibocsátó csatornán át az oldalt fekvő csőbe áramlik, mely azt a legközelebbi magasabb szakasz (45) egyesítő kamrájának jobboldali végébe vezeti, míg az egyesített áram többi része a (46) kamrából a kibocsátó csatorna elhagyása után a (48) kamrából a kibocsátó csatorna elhagyása után a (48) kiömlési csőbe áramlik. A (46) kamrából jövő gáznak azon része, melyet az oldalt fekvő cső a (45) kamrába vezet, itt egy hajtó áram hatása alá jut és az egyesített áramok egy része a (46) kamrába halad, hogy hajtott áram gyanánt működjék, míg a többi részt egy oldalt fekvő cső a (44) egyesítő kamra jobboldali végéhez vezeti. Hasonló hatás megy végbe a többi szakaszban is. Látható, hogy a (46) kamrából az oldalt fekvő csőbe és innen a (45) kamrába haladó gáz egy része az utóbbi kamrából közvetlenül visszatér az előbbibe. Egy másik rész fölsőbb szakaszba halad előre, miközben egy kevés a szomszédos magasabb fokú szakaszból minden szakaszba közvetlenül visszatér úgy, hogy a gáz mennyisége a berendezés minden szakaszában balról jobbra haladva csökken. A be- és kibocsátó csatornák, valamint az oldalt fekvő csövek elrendezése ezen berendezésnél olyan lehet, mint az előbb leírtak bármelyike. A rajzokon a 3. és 4. ábrán látható elrendezésekhez hasonló elrendezések vannak föltüntetve és a be- és kibocsátó csatornák egymás mögött párosan vannak elrendezve. A berendezés két végéhez közel elhelyezett (53, 54) és (55) elemek csak egyetlen egy csatornát tartalmaznak és pedig az (53) és (55) elemek tokjában bebocsátó csatornát, az (54) elem tokjában pedig kibocsátó csatornát. Ezen elemek ellenkező végei meg vannak vékonyítva úgy, hogy a rajtuk áthaladó gázok szabályos áramlásának megzavarása ki van küszöbölve. A 11. és 12. ábrán látható berendezés az 1—4. ábrákon föltüntetett berendezéssel kombinálható. Ez például oly módon eszközölhető, hogy egy tartályt alkalmazunk, melyhez úgy az 1. ábrán látható berendezés (25) csöve, valamint a 11. ábrán föltüntetett berendezés (48) csatornája hozzá van kapcsolva, míg az 1. ábrán látható (9) kamra mögött lévő (56) kibocsátó csatorna a 11. ábrán látható (49) csatornával van összekötve. Az injektoron kívül használandó gázt a tartályból vesszük és ezen gáznak súlyegységre eső energiamennyisége a (47)-nél (11. ábra) bevezetett eredeti gáztömeg és az (1) kamrába (1. ábra) befúvott gáztömeg energiamennyisége között van; a képződött gáztermék energiaértéke függ a berendezés minden egyes részében a szakaszok számától és arányaitól. Megjegyzendő, hogy a berendezés elemei hasonló működéseket fejtenek ki, ha kombinálva vannak alkalmazva, mint ha külön-külön alkalmaztatnak. Bármely alkalmas gáz, a vízgőzt is beleértve, használható eredeti hajtó áram gyanánt, de általában előnyösebb, ha levegő és tüzelő anyag elégéséből származó gázokat használunk. Ily égési gázok használatára való berendezés a 13. ábrán van föltüntetve. Ezen ábrában (21) jelzi a gázgép hengerét, melyben a (31) dugattyú működik. Ezen hengerből a (nem-visszacsapó szeleppel ellátott) (22) cső a (23) tartályhoz vezet úgy, hogy a gép működési folyamatában a kívánt szakasznál a töltés egy része a hengerből a (23) tartályba vezethető és innét a (24) cső útján például az 1—4. ábrákon föltüntetett berendezés (25) bebocsátó csövébe szállítható. Ezen berendezés előnyösen úgy van elrendezve, hogy az (1) kamránál a külső levegőből levegőt szív be és a képződő gáztömeg a (9) kamrától a (26) tartályhoz halad, mely a (27) cső útján a hengerfejjel van összekötve. (30) jelzi a henger-