64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

dezés egy részének nagyobbított metszete ugyanazon síkban, mint a 4. ábra, a 6. és 7. ábra keresztmetszet az 5. ábra c—c, illetőleg d—d vonala mentén, a 8. és 9. ábra egymásra merőleges metszetek, melyek a berendezés kamráihoz tartozó be- és kivezető csatornákat mutatják, a 10. árba egy .további módosítás hosszr metszete, a 11. és 12. ábra a berendezés másik foganatosítási alakjának hosszmetszetei egymásra merőleges síkokban, a 13. ábra többszakaszos injektorberendezés elrendezési módját mutatja belső elégéssel működő géppel kapcsolatban. Megjegyzendő, hogy a rajzok minden ábrája vázlatos. Az 1—7. ábrákon föltüntetett elrendezés olyan alkalmazásra való, melynél aránylag kis kiterjedésű gáznak kell energiát adni, a keletkezett termék pedig olyan gáz, melynek súly egységre eső energiája megközelíti az eredeti gázét. A 11. és 12. ábrán látható elrendezés oly esetben alkalmazható, melyben aránylag nagy kiterjedésíf gáz állítandó elő, melynek súlyegységére aránylag kevés energia esik. A kétféle berendezés kombinálása által olyan gáztermék állítható elő, melynek tulajdonságai a berendezések által különkülön előállítható termékei között vannak. Ezen külön kombinációt később fogjuk bővebben leírni. A berendezés mindegyik szakaszában két gázaram van, az egyik hajtó áram gyanánt, a másik hajtott áram gyanánt működik és pedig a hajtó áram energiát szolgáltat a hajtott áramnak. Ezen kifejezések: „hajtó áram" és „hajtott áram" a következőkben az imént jelzett értelemben használtatnak, természetesen az egyik szakaszban a hajtó áramot képező gáztömegnek nem kell föltétlenül ugyanannak lennie, mint amely a másik sz§^aszban a hajtó áramot képezi, valamint a hajtott áram az egyik szakaszban nem föltétlenül ugyanaz, mint a hajtott áram a másik szakaszban. A berendezésnek az 1—5. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakjánál az ere^ deti hajtóáram, melynek súlyegységre aránylag sok energiája van, a (25) vezetékben lép be és a berendezésbe a (19) fúvókán) az 1., 3. és 4. ábra jobb oldalán áramlik. A gáztömeg, melyre a berendezésben hatást kell gyakorolni, az 1., 3. és 4. ábrán látható berendezés baloldali végénél az (1) kamra útján lép be. A keletkező gáztömeg a berendezést az (56) kibocsátó csatornán a (9) kamra végén túl a berendezés jobboldali végénél hagyja el. A kamrák, melyekben a gázokra egymás után következő szakaszokban hatás gyakoroltatik, (l)-től (9)-ig terjedő számokkal vannak sorban jelezve. A csövek, melyek a gázáram egy részét minden egyes kamrában visszafelé vezetik, avégből, hogy a megelőző kamrában hajtógáz gyanánt működjék, sorban (10)-től (17)-ig terjedő számokkal vannak jelezve. A nyílások vagy fúvókák, melyeken át a gázáramok az oldalt fekvő csövektől a főkamrákba visszafelé haladnak (19)-cel, a csatornák pedig, melyeken át a gázok az oldalt fekvő csövekbe jutnak (18)-cal vannak jelezve. Az (1—9) kamrák hosszai a rajzokon nincsenek föltüntetve. Megjegyzendő azonban, hogy ezeknek olyan hosszúaknak kell lenniök, hogy lehetővé tegyék az egyesített gázáramoknak bennük végbemenő, kívánt kölcsönös hatását. A berendezés ezen foganatosítási alakjának működési módja a következő: az eredeti hajtó áram a (19) fúvókán lép be a berendezés jobboldali végénél, amint előbb jeleztük. Ezen fúvókához közel a berendezés megelőző szakaszaiban történt hatásokból származó gáztömeg van, mely hajtott áram gyanánt működik és a belépő áramtól energiát kap. A keletkezett gáz egy része a berendezés jobboldali végénél a (18) csatornába lép be és az oldalt fekvő (17) csőhöz halad. Az egyesült áram többi része a (9) kamra végén túl az (56) kibocsátó csatornába áramlik. A I gáznak azon része, mely az oldalt fekvő