64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

(17) csövön halad át, a (8) kamra baloldali végébe jut és itt ezen szakaszban hajtó áram gyanánt működik, mimellett a hajtott áramra hat, mely a (7)-tel jelzett előbbi kamrában végbe ment hatásból származik. Az egyesített áram egy része a (8) kamrából az ezen kamra jobboldali végénél lévő (18) csatorna útján az oldalt fekvő (16) csőbe áramlik és ezen cső által visszavezettetik avégből, hogy a (7) kamrába hajtó áram gyanánt működjék. Hasonló folyamat megy végbe az alsó szakaszók mindegyikében, míg az (1) kamra el nem éretett. Ezen kamrában a külső forrásból, például a légkörből belépő gáz a gyűrűalakban ábrázolt és (20)-al jelzett fúvóka hatása alatt áll. Az egyesített gázáram az (1) kamrán halad át, melyen például a (29) csatorna van alkalmazva, oly célból, hogy a gázáram egy részét a kiáramláshoz vezesse. A többi rész a második szakaszhoz áramlik, miközben a (2) kamrában hajtott áram gyanánt működik. A fönti leírásból kitűnik, hogy a gáz rendes útja a berendezésen át az (1) kamrától a (9) kamrához vezet Az is kitűnik a rajzokból, hogy a föltüntetett elrendezésnél a gáz főút ja egyenes vonalat követ. Ámbár általában előnyös hatásosság szempontjából a kamrák egyenes vonalú elrendezése, de előfordulhat, hogy némely esetben nagy hatásfokcsökkentés nélkül hely takarítható meg, ha a gáz haladásának általános útja görbe vonal mentében van elrendezve; az egész berendezés például úgy rendezhető el, hogy rajta keresztül a gáz főútja sík vagy hengeres spirális alakjában halad. Minden egyes (18) csatorna úgy. van elrendezve, hogy azon pontnál, melynél a gázáram belép, ezen áram haladásának főiránya párhuzamos vagy megközelítően párhuzamos a haladás irányával azon kamrában, melyből a gáz kiáramlott úgy, hogy az áram haladásában ezen pontnál nem lép föl zavar. Hasonló a viszony a belépő hajtó áramok és a hajtott áramok között azon pontoknál, melyeknél egymással találkoznak. Ezen viszonyok célja, hogy a tökéletes hatásnak ezen leírás bevezető részében említett föltételei teljesüljenek. A (18) csatornákba vezető nyílások oly nagyok, hogy rajtuk a gázok kívánt m|ennyiségének áthaladását lehetővé tegyék; a (18) csatorna falai mentén a (28) rés vagy rések vannak elrendezve, avégből, hogy az áram többi részének a legközelebbi kamrához jutását megengedjék. Általában előnyös a bebocsátó (18) csatornáknak és a kibocsátó (19) fúvókáknak egymás mögött való elrendezése, mint például az 5. ábrán tisztán látható úgy, hogy azok egyesülnek avégből, hogy kis külső méretű egyetlen egy testet képezzenek minden hirtelen kiemelkedés vagy mélyedés nélkül, mely a rajtuk áthaladó áram haladásában szabálytalanságokat okozna. Az 5. ábra. tisztán mutatja azt is, hogy a kamrákban elhelyezett (18) és (19) csatornák végső részei párhuzamosak a haladás irányával a kamráknak szomszédos részeiben, ezen csatornák falai ugyanis a kamrákba kevéssel azon pontok mögött nyúlnak be, melyeknél a görbék a kamrafalak szomszédos falaihoz tangenciálisokká válnak. Amint a 6. és 7. ábrán látható, a (18) és (19) csatornák megközelítően derékszögű négyszögalakúak és úgy vannak elrendezve, hogy a kamrának, melyben el vannak helyezve, közép részében terjednek végig. Mindegyik (18) csatorna a szomszédos (19) csatornával előnyösen úgy van elrendezve, hogy a kamrán át azon tengelyre, melynek mentén a megelőző és következő csatornák fekszenek, merőleges tengely mentén vonulnak. Ezen elrendezést a 6. és 7. ábra szintén mutatja. Látható, hogy ez elrendezés lehetővé teszi a hajtó és hajtott áramok benső keveredésének megkönnyítését, minthogy a minden egyes kamrából jövő áram a kamra azon egyes részeiből áramlik ki, melyek a kamra másik végénél lévő bebocsátó fúvóka egy részével sem közvetlenül ellen-