64522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés energia közlésére gázalakú közegből álló egyik testről a másikra és a kapott termék hasznosítására

(17) csövön halad át, a (8) kamra balol­dali végébe jut és itt ezen szakaszban hajtó áram gyanánt működik, mimellett a hajtott áramra hat, mely a (7)-tel jel­zett előbbi kamrában végbe ment hatás­ból származik. Az egyesített áram egy ré­sze a (8) kamrából az ezen kamra jobb­oldali végénél lévő (18) csatorna útján az oldalt fekvő (16) csőbe áramlik és ezen cső által visszavezettetik avégből, hogy a (7) kamrába hajtó áram gyanánt működ­jék. Hasonló folyamat megy végbe az alsó szakaszók mindegyikében, míg az (1) kamra el nem éretett. Ezen kamrában a külső forrásból, például a légkörből be­lépő gáz a gyűrűalakban ábrázolt és (20)-al jelzett fúvóka hatása alatt áll. Az egyesített gázáram az (1) kamrán halad át, melyen például a (29) csatorna van al­kalmazva, oly célból, hogy a gázáram egy részét a kiáramláshoz vezesse. A többi rész a második szakaszhoz áramlik, miközben a (2) kamrában hajtott áram gyanánt működik. A fönti leírásból kitűnik, hogy a gáz rendes útja a berendezésen át az (1) kamrától a (9) kamrához vezet Az is ki­tűnik a rajzokból, hogy a föltüntetett el­rendezésnél a gáz főút ja egyenes vonalat követ. Ámbár általában előnyös hatásos­ság szempontjából a kamrák egyenes vo­nalú elrendezése, de előfordulhat, hogy némely esetben nagy hatásfokcsökkentés nélkül hely takarítható meg, ha a gáz ha­ladásának általános útja görbe vonal mentében van elrendezve; az egész beren­dezés például úgy rendezhető el, hogy rajta keresztül a gáz főútja sík vagy hen­geres spirális alakjában halad. Minden egyes (18) csatorna úgy. van elrendezve, hogy azon pontnál, melynél a gázáram belép, ezen áram haladásának főiránya párhuzamos vagy megközelítően párhuzamos a haladás irányával azon kamrában, melyből a gáz kiáramlott úgy, hogy az áram haladásában ezen pontnál nem lép föl zavar. Hasonló a viszony a belépő hajtó áramok és a hajtott áramok között azon pontoknál, melyeknél egy­mással találkoznak. Ezen viszonyok célja, hogy a tökéletes hatásnak ezen leírás be­vezető részében említett föltételei teljesül­jenek. A (18) csatornákba vezető nyílások oly nagyok, hogy rajtuk a gázok kívánt m|ennyiségének áthaladását lehetővé te­gyék; a (18) csatorna falai mentén a (28) rés vagy rések vannak elrendezve, avég­ből, hogy az áram többi részének a leg­közelebbi kamrához jutását megengedjék. Általában előnyös a bebocsátó (18) csa­tornáknak és a kibocsátó (19) fúvókák­nak egymás mögött való elrendezése, mint például az 5. ábrán tisztán látható úgy, hogy azok egyesülnek avégből, hogy kis külső méretű egyetlen egy testet ké­pezzenek minden hirtelen kiemelkedés vagy mélyedés nélkül, mely a rajtuk át­haladó áram haladásában szabálytalan­ságokat okozna. Az 5. ábra. tisztán mutatja azt is, hogy a kamrákban elhelyezett (18) és (19) csa­tornák végső részei párhuzamosak a ha­ladás irányával a kamráknak szomszédos részeiben, ezen csatornák falai ugyanis a kamrákba kevéssel azon pontok mögött nyúlnak be, melyeknél a görbék a kamra­falak szomszédos falaihoz tangenciáli­sokká válnak. Amint a 6. és 7. ábrán látható, a (18) és (19) csatornák megközelítően derék­szögű négyszögalakúak és úgy vannak el­rendezve, hogy a kamrának, melyben el vannak helyezve, közép részében terjed­nek végig. Mindegyik (18) csatorna a szomszédos (19) csatornával előnyösen úgy van elrendezve, hogy a kamrán át azon tengelyre, melynek mentén a meg­előző és következő csatornák fekszenek, merőleges tengely mentén vonulnak. Ezen elrendezést a 6. és 7. ábra szintén mutatja. Látható, hogy ez elrendezés lehetővé teszi a hajtó és hajtott áramok benső kevere­désének megkönnyítését, minthogy a min­den egyes kamrából jövő áram a kamra azon egyes részeiből áramlik ki, melyek a kamra másik végénél lévő bebocsátó fú­vóka egy részével sem közvetlenül ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents