64521. lajstromszámú szabadalom • Menetirányjelző készülék automobilokhoz és más effélékhez

kon a (37) henger van megerősítve, mely a (39) kengyelekkel vagy más alkalmas módon egy második, ugyanakkora átmérővel biró (38) hengerrel van összekötve, oly módon, hogy a két rész között rés vagy horony van meghagyva, mely tolófölület gyanánt szolgál a jelzőkészülék működtetésére. A (36) hüvelyen lévő (40) kar a (41) tokot hordja, mely mellső oldalán a (42) tárcsával van elzárva. Ezen tokban a (43) tengely van elhelyezve a rajta szabadon forgó (44) tárcsával. A (44) tárcsából a (45) pecek nyúlik a (37) és (38) közötti horonyba. A horony alakja, a (41) tok fölé eső felében a 3. ábrában szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A készülék a föltüntetett helyzetben középállását foglalja él. Ha a kormánykereket a középállásból az egyik vagy a másik oldalra forgatjuk, akkor a (45) pecek is ebben az irányban elmozog és így a (44) tárcsát is forgásba hozza mindaddig, míg a (45) pecek a horony vízszintes részébe nem jut, amikor is a kormánykeréknek ezen oldal felé való további forgása nincs többé befolyással a (44) tárcsára. Ha a kormánykereket a középállásba visszaforgatjuk, akkor a (38) rész fölső éle a (45) pecket ismét megemeli és a 3. ábrán látható állásba visszaviszi. A hornyoknak alkalmas görbülettel való kiképzése által a (23) mutató mozgása a szükséges mértékben gyorsítható, midőn a Kormánymozgás megkezdődik úgy, hogy a (27, 28) elliptikus kerekek alkalmazása esetleg el is maradhat. A (31) csöveken átvezetett és a (41) tokon áthaladó huzalokat a (43) tengelyen szabadon forgó (46) tárcsára vezetjük és azon megerősítjük. A (46) tárcsa szemölcsein a (48) csap körül forgatható (47) kéziemeltyű van elrendezve. A (47) kéziemeltyűben alkalmazott (49) pecek (4. ábra) rendszerint a (46) tárcsanak kúposán kibővített nyílásával kapcsolódik. Az (8—50) rúgó rendesen befelé szorítja a (49) pecket és a (47) kéziemellyűt. A (47) kéziemeltyű akként van kiképezve, hogy a (43) tengelyt körülveszi és (51) fogantyúval van ellátva, mely a (42) homloktárcsa hasítékán át kiáll s így kézzel könnyen mozgatható. A hasíték hossza attól függ, hogy a kéziemeltyü mekkora mozgást végez, midőn a (49) pecek a (44) tárcsával kapcsolódik úgy, hogy a kéziemeltyü és a tárcsa a (44) tárcsával együtt forgásba jön, ha az utóbbit a (37, 38) horonyhengerek közvetítésével elforgatjuk. Rendes körülmények közöttt a (49) pecek a (44) tárcsával kapcsolódik, a (46) tárcsa tehát forgásba és a jelző működésbe jön, ha a (41) tárcsát a (35) kormánykerék elforgatásával működtetjük. Ha azonban a kocsivezető már előbb, azaz bizonyos időközzel az egyik vagy a másik oldal felé való kanyarodás előtt akar jelet adni, akkor ezt megteheti azáltal, hogy a (47) kéziemeltyű (51) lugantyúját az (50) rúgó hatása ellenében kifelé húzza, amikor is a (49) pecek a (44) tárcsából kilép. A vezető már most a kéziemeltyűt balra vagy jobbra forgatja aszerint, amely irányba a kocsit kormányozni akarja. Ha az (51) fogantyúi szabaddá tettük, akkor a (49) pecek a (44) tárcsa sima fölületébe szorul. Midőn azután a kormányzást tényleg foganatosítjuk, a (44) tárcsa elforog mindaddig, míg a furata a (49) pecek mögé jut, mire az (50) rúgó a pecket visszanyomja és az a (44) táresával ismét kapcsolódik. Midőn tehát a kormánykereket középállásába visszahúzzuk a jelzőkészüléket működtető szerkezetnek is vissza kell térnie a középző állásába. Az 5. és 6. ábrák egy másik foganatositási alakot mutatnak, melynél a kormányrúd (36) hüvelyén az (52) tartó van megerősítve. Az utóbbiban a hornyokkal ellátott (53) dugasz vagy henger van elhelyezve, mely bizonyos tekintetben tárcsát alkot a jelzőkészülék működtetésére szolgáló huzal fölvételére. A (31) huzalcsövek a föltüntetett módon vannak az (52) tartón megerősítve és azután a (36) hüvelyen végig lefelé vezetve. Az (53) henger az (54) kéziemeltyüt hordja és pedig célszerűen az (55) szemölcsök között,