64398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszerek vagy más árúk konzerválására azoknak fagyasztóoldattal való közvetlen hűtésére illetőleg fagyasztására

légmennyiség aránylag nagy és ha a hal- i hoz, pl. hiányos kavarás következtében, j nem elég gyorsan vezettetik elegendő kicsiny melegmennyiség, akkor a folyadékba, ill. a szövetekbe primér és szekundér benyomult sótömeg ezen folyadékokat az eredő, lényegesen 14° C-n túl fekvő hőmérsékletnél folytonosan folyékony állapotban fogja tartani. A sónak primér és szekundér fölvétele, ill. elterjedése ennélfogva zavartalanul folytatódik, míg a hal teljesen sóval átitatva és hűtve van, de megfagyva nincs. A gyakorlatban lehetségesek természetesen különböző közbeeső esetek, ill. részleges megfagyás és részleges sóval vató átitatás. Találmányom célja ezen sófölvétel teljes elkerülése. A találmány által a sóoldat teljesen közömbös hűtőanyaggá alakítia'tik át. Tulajdonképen azt kellene hinnünk, hogy ezen cél egyáltalában el nem érhető, hanem legföljebb hogy a fagyasztó kezelés gyorsítása által, alacsonyabb hőmérséklet alkalmazása következtében, a fölvett só mennyisége korlátozható, a sózás azonban teljesen el nem kerülhető. Meglepetésszerűen kitűnt azonban, hogy a fagyasztókezelés alkalmas vezetése által a só sózási tevékenységétől teljesen megfosztható. Kitűnt ugyanis, hogy a célszerűen higított oldatnak magának az oldószernek lejebb szállított fagyási hőmérsékletéig való lehűtésével, ha ezenkívü még könnyen rendelkezésre álló kis rejtett meleg kivált, (ill. föl nem oldott jég alakjában) is jelen van, a só úgy az oldathoz köthető, hogy az oldat többé egyáltalában nem képes a nedves halaknak sót leadni, ill. a halaktól nedvességeket fölvenni, hogy ezzel higíttassék. Míg vízcsöppnek a bevezetésben említett fajtájú fagyasztó oldatba való behatolásakor — ha utóbbi mindjárt 12, 15° G-ra van is lehűtve — a csöpp egyszerűen víz alakjában marad az oldatban és a sóoldattal keveredik, addig az utóbb említett fajtájú fagyasztó oldattal való érintkezéskor a vízcsöpp pillanatnyilag megfagy, hogy, mint jég a folyadék] fölszínén ússzék. Kézen fekvő, hogy az ilyfajta sóoldat által a teljesen sómentes fagyasztás fölállított követelményét tényleg kielégíti. Ezen fagyasztó oldat tehát a fagyasztást tisztán fizikailag befolyásolja. A fagyasztó oldat más tulajdonságai esetén ezzel szemben, mint említettük, a konzerveknek kémiai, ill. osmotikus megváltozása elkerülhetetlen. A következőkben találmányomat, egy példaképen vett foganatosítási mód kapcsán, közeiebről is megvilágítom. A fagyasztóoldatot- elegendő nagy hő ellenében elszigetelt edénybe teszem, mely fagyasztógép vezetékébe kapcsolt csőkígyót, vagy hasonlót tartalmaz. A fagyasztóoldat pl. 15% közönséges konyhasót tartalrrraz. A csőkígyón keresztül állandóan bevezetett kis melegmennyiséggel az oldat hőmérsékletét annyira leszállítom, hogy a csőkígyón és a folyadék fölül etén jég rakódik le. A hőmérséklet ekkor 10, 12° C. Ha az oldat sótartalma kb. 20% volt, akkor az oldat hőmérsékletét megfelelően alacsonyabbra kell választani, kb. 17, 20° C-ra. Ha az oldat a telítési fok és a hőmérséklet között a helyes viszonyt mutatja, mit szükség esetén mérleg és hőmérő útján ellenőrizni lehet és ha azonkívül bizonyos mennyiségű, könynyen fölhasználható, kis rejtett meleg jég alakjában van jelen, a konzerveket, pl. halakat, nedves állapotban, vagy a konzerveket célszerűen, alkalmas mechanikai eszközök segélyével, mozgásban tartom. A halak, vagy hasonlók nagysága és azon hőmérséklet szerint, amelyre azokat meg kell fagyasztani, a halak, vagy hasonlók a fagyasztóoldatban vagy csak néhány pillanatig maradnak (csalétkek, apró halak és hasonlók, melyeknél elegendő, ha csak fölületük van megfagyva), vagy pedig fél-, egész, vagy néhány óráig (lazac, stb., melyeknek elküldés céljából teljesen át kell fagyva lenniök). Az első esetben elegendő kb. 5° G hőmérséklet, mimellett