64275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék távoli cél távolságának és távolságkülönbségének mérésére
Megjelent 1914. évi juiiius lió 17-én. MAGV. KIR. SZABADALMI ||||| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64275. szám. XlX/k. OSZTÁLY. Eljárás és készülék távoli cél távolságának és a távolságkülönbség mérésére. NEUFELDT & KÜHNKE CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 május hó 13-iká. Elsőbbsége 1912 május hó 13-ika. Valamely távoli cél tá\solságát akként mérjük meg, hogy az egyes, a hajó különböző tornyaiban lévő lövegvezetők különrkülön leolvassák távolságmérőjükön (mely tetszőleges elrendezésű lehet) a távolságot és az eredményt a lőparancsnoknak jelentik, aki a különböző jelentésekből, esetleg a saját megfigyelésével kiegészítendő középértékét levonja és eszerint osztja parancsait. Ha a távolság a hajó vagy a cél vagy mindkettő mozgása folytán változik, akkor azonkívül a távmérők ismételt beállítása útján megállapítandó a távolságváltozás, vagyis azon érték, esetleg hektométerekben kifejezve, mellyel a távolság (a mozgás meglévő gyorsasága mellett) percenkint változik. A lőparancsnoknak ezen távolságváltozást azután szintén tekintetbe kell venni. A lőparancsnokhoz juttatott különféle eredmények közlése nem egyszerű és mindenesetre időtrabló. Az eredményt gyakran az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az eredmények egyike vagy másika túlságosan eltér a valóságos értéktől, vagy megfigyelési hiba, a távmérőben föllépő zavar vagy más ok következtében. anélkül, hogy a lőparancsnok a sietségben erről áttekintést szerezhetne. Ennek folytán a találmány szerint akként járunk el, hogy az egyes lövegvezetők az általuk fölvett eredményt a lőparancsnokkal villamos jelzőkészülék útján közlik, melyek mindnyájan közvetlenül egymás mellett és akként vannak fölállítva, hogy az egyes készülékek mutatóállása minden egyéb intézkedés nélkül közlést tesz lehetővé. A lőparancsnoknál lévő jelvevőkészülékek pl. dobalakúak, melydobok ugyanazon forgási tengellyel vannak egymás mellett fölállítva és melyeken a jelzőmutatók a köpenyen mozognak. Ha az összes jelzőmutatók egyformán állanak, akkor egj'enes vonalat képeznek. Az egyes mutatóknak eltérése lefelé vagy fölfelé ekkor könnyen áttekinthető akként, hogy közös tengely körül forgatható kengyellel, mely az összes dobokon végignyúlik, szemmérték szerint minden további nélkül középértéket állíthatunk b'e. Ezen elrendezésnél még az is könnyen fölismerhető, ha az eredmények egyike a többitől aránylag nagyon eltér. Ekkor jogosult az a föltevés, hogy ezen eredmény hibás és ennek folytán nem veendő tekintetbe, ami olyképen történik, hogy a
