64275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék távoli cél távolságának és távolságkülönbségének mérésére

lőparancsnok az illető jelvevőhöz szol­gáló vezetéket kikapcsolja úgy, hogy az illető készülék mutatója egyáltalában nem látható és ennek folytán az összképet többé nem zavarja. A különböző eredmények középértéké­nek megállapítása, melyet az előbbiek szerint kézzel és szemmérték szerint be­állítandó kengyellel végzünk, már most önműködően is foganatosítható. E célból külön, tetszőleges rendszerű jelvevőké­szülékeket alkalmazunk, melynek beál­lítótekercseiben az egyes jelvevőkészülé­keket mozgató egyes áramokat összefog­laljuk. Ha ezen egyes áramok egyikét (és ezzel természetesen a hozzátartozó jel­vevőkészüléket) megszakítjuk, úgy az illető áramérték többé nem érvényesül és a főkészülék mutatója csak a többi megfigyelő által megadott eredmények középértékét adja meg. Ily főkészülék egyszerűen a távolság­változás mérésére is használható, ha ská­lájával egy második skálát kötünk össze, amelyet ismert módon adott pillanatban óraművel hozunk összeköttetésbe, mely azt bizonyos idő pl. 1 perc alatt 360°-kal elforgatja, vagy pedig a második skálát, ' amely különben az elsővel szilárd kap­csolatban van, bizonyos időre kikap­csolja úgy, hogy ezen idő lefolyása után, melynek leteltével a bekapcsolás ismét megtörténik, a két skálának a távolság­változásnak megfelelő, egymáshoz viszo­nyított eltolódását leolvassuk. Ha most a főkészülék mutatójának állását ezen mozgás kezdetén és végén vesszük, akkor a különbség azon értékét mutatja, amely­lyel a távolság ezen perc alatt változott — föltéve természetesen, hogy a különböző megfigyelők ezen idő alatt a mozgó célt állandóan megfigyelték és távmérőiket állandóan akként állították be, hogy azok a mindenkori távolságot mutatták úgy, hogy a főkészülék mutatójának állását ezen távolsággal változtatnia kellett. Ily módon a távolságkülönbség, amint látható, mindig csak bizonyos időközök­ben állapítható meg és pedig a megadott példa szerint percenként egyszer. Ezen eljárás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy nem alkalmazható mindig, mert a szükségelt idő (pl. 1 perc) bizonyos kö­rülmények között túlnagy ahhoz, hogy a megállapításból egyáltalában hasznot húzzunk. Ezen nehézség következőképen hárít­ható el: Az összes használatos távmérők azon alapúinak, hogy távcsőnek a meg­figyelendő tárgyra való beállítása által valamely optikai képet állítunk elő (két hajszálkereszt metszőpontjának födése vagy másefféle által), melynek elérésekor a távolság egy skálán jeleztetik. Ha már most ez a távolság változik és a megfi­gyelő, a távcsővel a mozgó célt követve, az optikai képet állandóan fönn akarná tartani, a távcsövet bizonyos sebességgel kellene mozgatnia. Ezen sebesség azon­ban arányos a távolságváltozással és így tehát csak oly berendezéseket kell léte­sítenünk, amelyekkel a sebességet mér­jük, hogy a távolságváltozás mértékét is megkapjuk. Ez a legkülönbözőbb módo­kon történhetik, pl. úgy, hogy a távcsövet elektromotorral állítjuk be, melynek se­bességét szabályozzuk. A szabályozó be­állítása azután skálán lemérhető és meg­adja a távolságváltozást. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás távolságok mérésére a külön­böző megfigyelők által mért eredmé­nyek középértékének megállapítása útján, jellemezve azáltal, hogy az egyes megfigyelők a mért eredményeket a főmegfigyelőhelyre villamos jelzőké­szülékekkel viszik át, melyek akként vannak kiképezve és elrendezve, hogy a középérték megállapítása és esetleg a meg nem engedett mértékben eltérő eredmények kikapcsolása maga a fő­megfigyelő útján vagy mechanikai úton történik. 2. Készülék az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve azáltal, hogy az egyes távmérők az eredményt mutatókkal jelzik, amelyek azonos tengelyű, egymás mellett fekvő dobo-

Next

/
Thumbnails
Contents