64187. lajstromszámú szabadalom • Tésztaosztó- és alakítógép

ezen csésze elmozdulását megengedi ugyan, de csak a rúgónyomás által korlátozott mértékben. Ugyancsak rúgónyomás okozza, hogy ezen gépeknél a tészladarabokra ható nyomás, az alakítás előrehaladásának mérvében, növekedik, ami az árúnak minőségét szintén hátrányosan belolyásolja. Tésztagyúrógépeknél, melyek a tésztát nagy darabokká gyúrják, ismeretes ellensúlyoknak alkalmazása oly nyomólemezzel kapcsolatban, mely a tésztát gyúrás közben megterheli. Ezek az ellensúlyok azonban más célt szolgálnak, mint a találmányt képező gépnél alkalmazott ellensúlyok, mert ezeó gyúrógépeknél a nyomólemeznek mindig bizonyos nyomást kell a tésztára gyakorolnia és az ellensúlyok csakis ezen nyomásnak, az aránylag hosszú időt igénylő gyúrás közben fejlődő gázok nyomásának megfelelően történő szabályozására szolgálnak, míg a találmányt képező gépnél az egyik, egyúttal az egyik alakító fölület is, szolgáltató nyomólemeznek súlya majdnem teljesen ellensúlyozva van úgy, hogy ez a rész, az alakítás közben, a tésztadarabok magasságának növekedése következtében föllépő nyomásnak engedhet. A nyomófölületeknek ezen, majdnem tökéletes ellensúlyozása azonban tésztaosztógépeknél igen előnyös, mert az egyes, az osztásnál nyert kis tésztadarabok az alakításuknál kifejtett nyomás iránt igen érzékenyek; a kézimunkával előállított árúval egyenlő értékű árú csakis akkor állítható elő, ha az alakítás közben a tésztára úgy, mint a találmányt képező gépnéi, csak kis és .változatlan nagyságú nyomás hat. A találmányt képező gépnek további előnye az, hogy az alakításra a minden műhelyben szükségesnek elismert osztógép szolgál, ami főleg szűk helyiségekben elhelyezett sütőműhelyeknek szempontjából fontos. Végül a találmányt képező gépnél az egyes szerkezeteknek kézzel végzendő beállításának száma is kisebb, mint az ismert tésztaosztó és alakitógépeknél. A mellékelt rajzban a találmányt képező gépnek egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a gépnek elölnézete, melyben egyes részek metszetben vannak föltüntetve. A 2. ábra a gép fölső részének oldalnézete, melyben az egyes részek metszetben vannak föltüntetve. A j 3. ábra metszet a 2. ábrának A—B vonala szerint. A 4., 5. és 6. ábrák az osztószerkezetnek nézetei, melyek ezen szerkezetet munkájának három fázisában tüntetik föl. Az (1) gépállyányba (1. ábra) ágyazott (2) ! hajtó tengely a (3) ékelt és a (4) laza szíjkereket és a két (5, 6) kúpkereket hordja, melyek az ugyancsak az (1) gépállványba ágyazott, függélyes (9, 10) tengelyekre fölékelt (7, 8) kúpkerekekkel kapcsolódnak. A (9, 10) tengelyeknek alsó végein a (11, 12) excenterkorongok (4. ábra) vannak kiképezve, melyek a tokalakban kiképezett (15, 16) excentergyűrűknek a (13, 14) lemezekkel elzárt ürös tereiben foglalnak helyet (1. ábra). A (15, 16) excentergyűruk két a (17, 18) nyújtványaikon átvezetett (19, 20) csap segélyével vannak a (21) hüvelyen fölerősítve, melyen egy hosszirányú hasíték megy végig és mely a (22) fölfüggesztő rúdat majdnem teljesen körülfogja. A (22) fölfüggesztő rúdon a (21) hüvelynek hasítékában fekvő (23) fogas rúd (2. ábra) van kiképezve, mely a (19) csapon ágyazott (24) emeltyűn kiképezett fogas ívvel kapcsolódik. A (22) fölfüggesztő rúdnak alsó végén a (25) osztó késeket tartalmazó (26) kosár (1. ábra) van fölszerelve, melyek két, egymással a (27) bordák segélyével összekötött (28, 29) lemezből áll. A (25) késeknek átjárását megengedő (30) hasítékokkal ellátott (29) alsó lemez képezi egyúttal a nyomó lemezt is. A (21) hüvelyen két (31, 32) tartó kar is van kiképezve, melyekbe a (33, 34) rudak vannak becsavarolva. Ezen rudaknak alsó végein a (25) osztó késeknek a (28) lemezen átjáró tartói vannak fölszerelve. A (35) gépasztal fölött van a (36) tészta-