64138. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgépről hajítható kézi bomba

függő (dx) csap a bombának mellső falában kiképezett furatba és a (d9) összekötő részben kiképezett furatba nyúlik bele úgy, hogy a (d) gyújtózsinórnak folytonossága mindaddig meg van szakítva, míg a (dx) csap, a bombának a gépről való leoldásánál, a bombából ki nem jön. Lehetne a gyújtózsinórt akként is alkalmazni, hogy ennek a bombán kívül fekvő része a bombán belül fekvő részével ne legyen egy vonalban, azonban a két rész a bombának a gépről való leoldásánál egymással egy vonalba kerüljön úgy, hogy a gyújtózsinór működésre alkalmassá válik. A (d) gyújtózsinór akként van fölgombolyítva, hogy az a (dl) kalauzban elhelyezhető legyen, minek megfelelően a kalauz is akként van szerkesztve, hogy benne a fölgombolvított gyújtózsinór elhelyezhető legyen. Mikor a bomba a röpülőgépről leoldódik, az (a9) gyújtótöltés és a (dl) kalauz a nehézségi erőnek hatása alatt a másik végállásába jut és, mihelyt a kalauz a terepen vagy céltárgyon becsapódik (10. ábra), a bomba fölrobbanása is bekövetkezik az alább leírt módon. Az (a9) gyújtótöltésnek (7. ábra) lökéstől való megvédésére a gyújtótöltés előremozgásának végpontjában egy ütköző párna van alkalmazva, melyet a bombának burkolatában végignyúló (a2) csőben elrendezett (dlO) gumigyűrűk alkotnak. A kalauzban elrendezett (d3) gyújtószöget a (d6) rugók lökik a (d4) csappantyú felé, mely rugók akként vannak elrendezve, hogy mikor a gyújtószög befelé irányult mozgásnak indíttatik, a rugók egy semleges állásnak elfoglalására törekedjenek és akkor, mikor a rugók holt állásukon áthaladtak, erős hatást gyakoroljanak a gyújtószögre és ezt a csappantyú felé lökjék. Ezek a rúgók ezenkívül arra is szolgálnak, hogy a 7. ábrában föltüntetett állásuknál a (d3) gyújtószögnek a (d4) csappantyúval való érintkezésbe jutását mindaddig meggátolják, míg a gyújtásnak bekövetkeznie nem kell. A (d3) gyújtószög, megfeszített állásában, peckek segélyével is biztosítható, melyek lenyíratnak, mikor a kalauz a terepen vagy céltárgyon becsapódik. A bombának többi részei az előbb leírt foganatosítási alaknak megfelelő részeivel megegyeznek és ezért ismertetésük most már fölösleges. A 11—17. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a gyújtás elektromos úton történik. Az (a9) gyújtótöltés (12. ábra) a bombának (a) burkolatában végignyúló, központi (a2) csövének (11. ábra) a bombából kinyúló hátsó végében (12. ábra) foglal helyet; a bombának (a) buroklatát közel hengeralakú, fémből készült tok (11. ábra) képezi és az (a2) csőnek a burkolatba eső részében az ismert szerkezetű pld. dynamitnak fölrobbantására használatos (e) gyújtó van elrendezve. Hogy az (a) burkolat a robbanótöltésnek fölrobbanásánál könnyebben szakadjon szét nagyobb számú robbantékra, a burkolat falában ennek belső és külső oldalán számos (al) horony és mélyedés (16. ábra) van kiképezve. A bombának mellső végén elrendezett, a bombától elváló kalauzt képező (e3) orrban (11. ábra) a kellő hosszúságú, föltekercselt (e2) elektromos vezeték és az (e4) elektromos telep van elrendezve. A bomba, szállítása közben, a röpülőgépen az első foganatosítási alaknál ismertetett (b3) toldatoknak (1. ábra) és az ezeknek furatain átmenő, a furatokból könnyen kihúzható (bl) rúdnak segélyével van fölfüggesztve; ez az elrendezés az ezen foganatosítási alakot föltüntető ábrákban nincs ábrázolva. A röpülőgépnek keretéről lefüggő (c6) csap (11. ábra) a bomba (a) tokjának (e5) furatába nyúlik és a bombától elváló (e3) kalauzt a bombán rögzíti. Az (eo) kalauznak mellső végét a szigetelő anyagból készült (el) tárcsa alkotja, melyen a, hajlékony (e6) lemez akként van fölszerelve, hogy ez több, az' áramkörbe iktatott (e7) csavarral jöjjön érintkezésbe, mikor a kalauz a terepen vagy céltárgyon becsapódik; lehet azonban bármely más, könnvü áramzáró szerkezetet is alkalmazni, mely biztosan dolgozik és rugalmasan van kiképezve. A rugalmas lemez helyett több sugárirányú