64138. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgépről hajítható kézi bomba
- 5 -kar is alkalmazható, melyeknek mindegyike egy-egy (e7) csavarral juthat érintkezésbe. A kalauz az (e) gyújtóval az (e2) vezetőzsinór útján van elektromos összeköttetésben, mely zsinór a kalauzban ágyazott (e9) dobon (14. ábra) van föltekercselve. A dob a csavarmenetes (elO) tengelyen van alkalmazva úgy, hogy mikor a kalauz a lehajított bombától elválik és az (e9) dobot forgásnak indítja, a dob az (elO) tengelyen mindaddig eltolódik, míg az (e4) telep áramkörébe iktatott (ell) kontaktussal nem érintkezik és evvel kontaktusba nem jut. Az áramkörbe tehát két áramzáró szerkezet van beiktatva és az áram csak akkor keringhet, mikor mindkét áramzáró szerkezet a záró állásában van. Mikor a bomba a föntebb ismertetett módon a röpülőgépnek keretén föl van függesztve, az (a9) gyújtótöltést (12. ábra) a szállóernyőnek (a7) csapja az (a2) csőnek hátsó végében tartja és annak előremozgását megakadályozza úgy," hogy azt az (e) gyújtó (11. ábra) meg sem gyújthatja. Ugyanekkor az (e6) áramzárónál is meg van szakítva az áramkör. Mikor az aviatikus a bombát a röpülőgépről leoldja, az első foganatosítási alaknál ismertetett és a 11—17. ábrákon ezért föl nem tüntetett (b6) rúd (1. ábra) az (a4) szállóernyőt az összecsukott állásában tartó (a6) szalagnak végei között lévő összeköttetést megoldja. Az (a4) szállóernyő ekkor kinyílik és az (a9) gyújtótöltést szabaddá teszi úgy, hogy ez az (a2) csőnek mellső részébe (11. ábra) csúszik. Ugyanekkor az (e3) kalauz is elválik a bombától, mert a bombát a szállóernyő visszatartja; az (e3) kalauz már most a nehézségi erőnek hatása alatt szabadon leeshetik; az elvált és előresiető kalauz pedig az (e2) vezetőzsinórt mindaddig lehúzza az (e9) dobról, míg a bomba előtt, ettől a kellő távolságba nem jutott, mikor azután a bomba és a kalauz együtt mozognak tovább. A kalauznak most ismertetett mozgása közben az (e9) dob és az ehhez tartozó áramzáró is működésnek indul. Mikor az (e3) kalauz a terepen vagy a céltárgyon becsapódik, az (e6) lemez vagy az ezt helyettesítő, más áramzáró szerkezet az (e4) telepnek áramkörét zárja úgy, hogy az (e) gyútóáram alá kerül és meggyújtja az (a9) gyútótöltést, mely most a gyújtónak közvetlen közelében fekszik és az (a2) csövet szélrobbantva a robbanótöltést és meggyújtja. Az (e) gyújtónak szerkezete rendesen olyan, hogy az az (a9) gyújtótöltést csakis akkor gyújthassa meg, mikor ez közvetlenül a gyújtó közelében fekszik. A bombának a terep vagy céltárgy fölött bizonyos magasságban történő fölrobbanását oly módon is el lehet érni, hogy az a terepen vagy céltárgyon való becsapódása után, a robbanás előtt bizonyos magasságig ismét föllöketik. Ily módon működik a 18. ábrában föltüntetett foganatosítási alak. Ennél a foganatosítási alaknál is alkalmazva van az előbb leírt (a) burkolat, mely az (a9) gyújtótöltést magába záró, csőalakú (a3) nyújtvánnyal van fölszerelve. Az (a) burkolatnak mellső végén, az eddig ismertetett foganatosítási alakoktól eltérően, az (f) kamra van kiképezve, mely fekete lőporral vagy más hasonló robbanószerrel van megtöltve. Mikor a bomba a terepen vagy a céltárgyon becsapódik, a (c5) gyújtószöget elreteszelő (fl) pecek lenyíratik és a gyújtószög a (c8) csáppantyút föllobbantva, a (c9) furatban lévő gyújtóelegyet is meggyújtja. Ez a furat az (f3) furatokon az (f2) kamrával közlekedik úgy, hogy az ebben lévő kis mennyiségű fekete lőpor meggyullad és az (f4) furatokon át az (f) kamrában lévő fekete lőport is meggyújtja. Az (f) kamrában lévő fekete lőpor a bombát bizonyos magasságig fölhajítja, minek megfelelően a (c9) furatban lévő gyújtóelegy akként van megszabva, hogy lángja a gyújtótöltést akkor érje el és gyújtsa meg, mikor a bomba maga a kivánt magasságig fölhajíttatott. A bomba a röpülőgépen a föntebb jelzett szerkezeteknek segélyével lehet fölfüggesztve; az (a9) gyújtótöltés és a (c5)
