64116. lajstromszámú szabadalom • Önműködően stabil aeroplán

, Megjelent 1914. évi junius hó lO-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jRn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 64116. szám. V/h. OSZTÁLY. Önműködően stabil aeroplán. DE BOTHEZAT GEORGES MÉRNÖK PÁRISBAN JELENLEG SZENT-PÉTERVÁROTT. A bejelentés napja 1912 májas hó 14-ike. Elsőbbsége 1911 májas hó 15-ike. Az aeroplánnalk eddig ismeretes elmélete a föltalálót arra az alapvető következtetésre vezette, hogy az aeroplán önműködő stabilitása mindaddig megvalósíthatatlan, ameddig az aeroplán (eltekintve mozgatható kormányszerveitől) merev rendszer. Ez a fölismerés vezette a föltalálót a következőkben leírt berendezéshez, mely lényegében nem teljesen zárt csuklós rendszer. A mellékelt rajzon ezen, gyakorlatilag teljesen .stabil — csuklós aeroplán egy kiviteli példája szkémásan van föltüntetve és pedig az 1. ábrán oldalnézetben, a hosszirányú egyensúly önműködő f ön tartására való berendezésekkel, a 2. ábrán fölülnézetben és a 3. ábrán távlati képbein; ez az ábra a hossz- és keresztirányú egyensúlyozó berendezések egyidejű alkalmazását mutatja. Az 1. és 2. ábrán oly gép van föltüntetve, mely csak hosszirányban stabil. Ezért ezen ábrák ismertetésénél a gépnek csakis függőleges szimmetriasíkjában való mozgását vizsgáljuk. A gép lényegében két különálló (A) és (B) részből áll. A gép (A) része lényegében a következő elemekből van összetéve: _ az egyvagy többsíkú és tetszőleges, szokásos szerkezetű (v, v') tartófölülettel a (q, q') farkfölület merev egészet képez. A farkfölületnek, mely szintén egy vagy többsíkú lehet, a tartófölülettnél alacsonyabbnak kell lenni, hogy hatását jól kifejthesse és leghatásosabb akkor, ha úgy van elrendezve, hogy a szelet hátfölületére kapja. Elvben a tartófölületből és a farkfölületből álló merev (A) részhez az aeroplán semmi más részének nem kell tartoznia. Lehet azonban az (A) résszel esetleg a gép más részeit is összekötni, így pl. az (A) részen az aeroplán nagysága és teljesítőképessége szerint lehetne egy vagy több útas számára való helyet elrendezni. Az (A) rész a gép (B) részével a (C) csukló útján van összekötve úgy, hogy az (A) és (B) részek egymáshoz (C)-nél csuklósan csatlakoznak és a (C) csukló, mint tengely körül egymáshoz képest teljesen szabadon elfordulhatnak. Az 1. ábrán föltételeztük, hogy a tartó-és farkfölülettel mereven összekötött (t, t') rudak az (m) hüvelyekben végződ-