64088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szállítógépek szabályozására lendítőkerék útján való kiegyenlítéssel
már a lassulás kezdetén bekövetkezhet. Még így is lehetséges az átalakítóba a lassulási periódusban és a rákövetkező nyugalmi állapotban bár csökkentett, de még mindig tetemes energiát bevezetni. Az újítás magyarázatára szolgáljon a 2. ábra. Legyen pl. a szállítógépnek, illetőleg a hálózatnak közepes teljesítménye (lásd a pontvonalas egyenest) pl. 100 a szállítógép gyorsulási periódusának tartama pedig a lassulási periódus és a nyugalmi szünet tartamával egyenlő, ez a kettő végül egymással egyenlő. Ha oly nagy lendítőkereket veszünk, hogy a slipszabályozást a gyorsulási periódusban 120 %-ra kell beállítani, úgy az új eljárás értelmében az áramszükséglet a lassulási periódusban és a nyugalomban SO %-ra csökkenne (1. a kihúzott vonalat), ezzel szemben az eddigi eljárás szerint nyugalmi állapotban az átalakítónak áramfölvétele a lenditőkerékben az energia fölhalmozása után pl. 40 %-r a sülyedne (pontozott vonal). Amíg tehát az új eljárással csak 120 és 80 % közötti ingadozásokat kapunk, szóval a 3:2 arányban, eddigelé az az ingadozás 120 és 40 % között, szóval a 3:1 arányban váltakozott. A vázolt eljárás kivitelére szolgáló berendezés a 3. ábrában van föltüntetve, e rajzon a lendkerék átalakítónak hajtómotora, amelyet a (b) tengely köt össze a (c) lendítőtömeggel és a (d) indítódinamóval, amely utóbbi az (e) szállítómótor hajtására szolgál. Hajtómotor gyanánt forgóáramú motort választunk, amelyet oly módon szabályozunk az (f) slipellenállással a (g) mótorrölé útján, hogy az áramfölvétel a szállítási periódusnak egyik vagy másik részén belül állandó marad. A (g) mótorrölét a (h) áramtranszformátorral tápláljuk, amelynek áttételi viszonyát bizonyos módon, pl. az (i) fokozati kapcsolóval beállíthatjuk. Az áram fölvételének, amelyet a (g) mótorrölével szabályozunk, további beállítására a (k) parallelellenállás szolgál, amelyet a kétpólusú automatikus •(1) kapcsolóval működtetünk. E kapcsolónak működtetésére egy (m) kontaktus szolgál, amelyet az (n) állítóemeltyűnek előre (o) vagy hátra (o2) értelemben való bekapcsolásakor zárunk a (pl, p2) irányban a középhelyzete fölé való visszamozgatásakor elleD-ben nyitunk. A (q) görbevezeték ugyanis az (r) tolórudat az emeltyű bekapcsolásakor lenyomja, amely rudat a nullhelyzétbe való visszaforgatásakor az (s) rúgó ismét fölemeli. Az (m) kontaktushíd az (r) tolórúddal nincs szilárdan összekötve, hanem a (t) dörzskapcsolás útján függ össze vele; az (m) kontaktus tehát az emeltyű bekapcsolásának mindjárt a kezdetén zárul és további elforgatásakor, valamint a nyugalmi helyzetében is zárva marad. Mihelyt viszont az emeltyűt a középállása felé csak kissé elforgatjuk, az (m) kontaktus azonnal nyílik. Az (m) kontaktus dörzshajtású működtetése helyett természetesen más megoldást is elképzelhetünk, pl. egy billenő kontaktus, amely a vezérlőemeltyű bekapcsolásakor zárul, a visszaforgatásakor pedig nyílik, csak arra kell ügyelni, hogy a kontaktus nyitása ne az emeltyű bekapcsolási útjának végén, hanem a visszaforgatása kezdetén következzék be. A szekundér áramnak egy része a (h) . áramtranszformátorból a (k) parallelellenállás által telik, tehát csak a fölmaradó része áramol a (g) mótorröléhez. Ha tehát a (k) parallelellenállás ki van kapcsolva, a berendezés kisebb áramf öl vételre szabályozza az átalakítót, míg ha a párhuzamos ellenállás be van kapcsolva, az átalakító nagyobb áramfölvételre szabályoztatik. A (g) mótorrölé olykor a nagy méreteknél fogva tetemes energiaveszteséget okoz, kívánatos, hogy ezt a veszteséget ne növeljük még ama energiaveszteséggel, amelyet a (k) párhuzamos ellenállás okoz. A 4. ábr rában tüntetünk föl oly berendezést, amely-Jyel ily. veszteségek elkerülhetők. E célból az áramtranszformátor két (hl és h2) részre van osztva, amelyek közül az utóbbi az (1) automatikus kikapcsoló által rövidre záratik. Az áramtranszforraátoroknak ekkor minden esetben épen csak ama energiát kell szolgáltatniok, amely a (g) mótorrölé táplálására szükséges.
