64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

mintegy 900, illetve 3900 mm. ós átmérője mintegy 180 mm. Ezek a vezetékek egyegy fekvő, hengeres (d) kamrába torkollanak be, melynek átmérője 360 mm, hossza pedig 3900 mm. Ezek a kamrák (e) megfigyelő nyílásokkal vannak ellátva. A kamrákból a tőzegpép négy függélyes, hengeres (f) kamrába folyik, melyeknek átmérője mintegy 420 mm, hossza pedig 3900 mm. és melyek alsó végeiken, a felső végeiken elrendezett (d) kamrákhoz hasonló, (g) kamrába torkollanak be. Ezektől az (f) kamráktól összesen nyolcvan, vízszintesen fekvő, mintegy 245 mm. belső átmérőjű, egymással párhuzamos (h) cső indul ki, melyeknek belső átmérője mintegy 220 mm. és melyeknek mindegyikén egy-egy, mintegy 140 mm. külső átmérővel biró (i) cső (12. ábra) megy át. A (h) csöveknek hossza mintegy 16000 mm., a hengeres kamrától a belső végükig mérve és ezekben a csövekben, a belső (i) csöveken felerősített vagy ezekkel egy darabban készült, mintegy 3 ram. vastagságú fémbádogból hajlított, L-alakú harántmetszettel és 150 mm. menetmagassággal bíró (j) csavarmenetek fekszenek. A belső (i) csöveknek belső végei mintegy 75 mm. távolságban vannak a külső (h)_ csöveknek belső végeitől, belső átmérőjük pedig mintegy 75 mm. Ezek a csövek átnyúlnak az álló (f) kamrákon és ezek j mögött mintegy 800 mm. távolságbán négy, az (f) kamrákhoz hasonló álló, hengeralakú (k) kamrába torkollanak be, melyek alsó végeiken az előbb leírt vízszintes (d) kamrákhoz hasonló (8. ábra) (1) kamrákkal és az elágazó (m) elvezető vezetékkel vannak fölszerelve. A belső (i) csövek forognak oly célból, hogy az anyagnak más és más részecskéi jussanak a hőátvivő fölületekkel érintkezésbe ; a belső (i) csöveket az (f és k) kamrák között fekvő részeiken kiképezett csavarkerekek indítják forgásnak, melyekkel a függélyes oszlopokban tízesével elrendezett külső (h) csövekre szerelt és tetszőleges módon forgásnak indított csavarorsók kapcsolódnak. Ez az egész hajtómű az (n) tokba van bezárva; a hajtóművet magát az (r) tengelyről a (q) szíjnak segélyével hajtott (p) tengely indítja forgásnak. A csövek végeiken, mintegy 3250 mm. hosszúságú szakaszon, az (s) kemencébe nyúlnak bele, melyben oly hőmérséklet tartandó föl, hogy a tőzegnek hőmérséklete a szenesítés közben állandóan 180—200® C. legyen, a kemencének közelébe eső részükön pedig, mintegy 3000 mm. hosszúságú szakaszon, a hőveszteségeknek csökkentése céljából hőszigetelő anyaggal vannak burkolva. A fűtés tetszőleges módon vezethető, így pl. az (u) gázlángzóknak segélyével. Az ilyen kemencén, melyet állandóan táplálunk tőzeggel és mely a reakció lefolyásához szükséges hőmérsékletre föl van hevítve, a tőzeget néhány perc alatt kell átvezetni, úgy, hogy az a külső levegőnek hőmérsékletével jusson a kemencébe és 100°-nál alacsonyabb, a külső levegőnek hőmérsékletéhez lehetőleg közelálló hőmérséklettel hagyja el a kemencét. Magától értetődő továbbá az is, hogy bár a leírt kemencénél a csöveknek egy harmadrésze fekszik a kemencében, a kemencében fekvő csőszakaszoknak viszonylagos hossza kisebb, pl. hosszuknak egy negyedvagy tizenkettedrésze is lehet. Tényleg ez utóbbi esetben csakis annyi hőt kell bevezetni, hogy az exothermikus reakciót megj indító hőmérséklet eléressék, ennek megtörténte után külső hőnek bevezetése nem szükséges. Ily esetben a be- és az elvezetett anyagnak hőmérséklete közel ugyanaz. A leírt kemencénél a nedves szenesítés közben a belső csöveknek fölületén, melyek tisztítva nem lesznek, tőzeg rakódhatik le, főleg, ha az üzemi viszonyok, pl. az áramlási sebesség megváltoznak. Ez a lerakódott tőzeg a gazdaságos hőátvitelt rontja, sőt ha igen nagy, az anyagnak áramlását is megakasztja és így helyi túlhevítésre és desztillálásra ad okot. A tisztítás bármely, a forgó csőben szabadon behelyezett tárgynak, pl. vasrudaknak segélyével végezhető. A 13. ábrában két, egyik végükön nyitott (1) cső van föltüntetve, melyeket hosszuknak egy részén a (h) cső vesz körül. Az (i) cső-