64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

— 5 — állni és a szivattyút eltömni többé nem bírják. Hogy a telepnek üzeme téli hidegben se szüneteljen, a mikor a tőzeg a lápban vagy a lerakó helyeken megfagy és a mikor a kotrási munkálatoknak szünetelniük kell, a következő berendezés alkalmazható: A munkálatoknak megkezdésénél egy bizonyos területen a földet, oly mélységig kiemeljük, hogy az ekként létesített medencében raktározott tőzeg a legnagyobb hidegben is csak a fölszínen fagyhasson meg. Ennek a medencének űrtartalma akkora, hogy abban hat havi rendes üzemnek födözésére elégséges tőzeget lehessen raktározni. A tározó medencének kiemelése közben termelt tőzeget közvetlenül a csővezetékbe vezetjük és földolgozzuk. Mikor a medence a kívánt nagyságot elérte, a lápnak földolgozása kezdődik meg és a kotróknak, aprító gépeknek és szivattyúknak szerelésére szolgáló hajók a főmedencébe vitetnek át, a mennyiben a két medencét egymástól elválasztó, állva hagyott földcsíkot a kotró a kellő mélységig átvágja. Ezt az átvágást azután föltöltjük. A tőzegnek termelése ezután az ismert módon, a főmedencében folyik, gondoskodva arról, hogy az először kikotrott tározó medencében elég készlet legyen a tőzegnek termelésére alkalmatlan időszakban föllépő szükségletnek födözésére. A tározó medencénél egy állandó jellegű szivattyútelep van létesítve, melynek szívóvezetéke jóval a tőzegnek normális szintje alatt torkollik be a medencébe úgy, hogy a szivattyúknak töltése a gravitációnak hatása alatt történik. Valamely láp még a zordonabb éghajlatú viszonyok mellett sem fagy meg nagyobb mélységig, ezért, ha a tározó medencét elég nagy mélységig emeljük ki, a tőzegnek nagyobb része meg van védve a megfagyás ellenében, és minthogy a tőzegnek elvezetése bemerülő szívó vezetéken át történik, a megfagyást a vízben lebegő rostokból álló pépnek szivattyúzás által előidézett áramlása is gátolja. A (9) tározó medencébe a tőzegpép a (7) csövön át áramlik be; a tőzegnek a tározó medencétől a gyárba való szállítására a (10) szivattyúk szolgálnak (6. ábra), melyek a (9) tározó medencének területén épült (11) szivattyúaknának fenekén, a szilárd (12) alapzaton vannak fölszerelve. A szivattyúkba a tőzegpép a (13) szívó vezetékeken folyik be. mindegyik szivattyúhoz egy-egy külön szívó vezeték tartozik, míg a (15) nyomáskiegyenlítő tartállyal egy közös (14) nyomó vezetéknek segélyével vannak összekötve. A nyomáskiegyenlítő tartályból a tőzeg(16) vezetéken közvetlenül a gyárba jut. A tározó medencének létesítésénél célszerűen akként járunk el, hogy a lápból a (9) medencét emeljük ki, azután egy keskeny átvágást létesítünk és a munkát újabb medencékben kezdjük meg, melybe az (1) és (4) hajókat az átvágáson vezetjük át. Ha egyszer a kotró gép az új medencébe átjutott, az átvágást újból elzárjuk a (17) föltöltéssel és így a tározó medencét elzárjuk a főmedencétől, melyben a munka tovább folyik. Ugy a szenesítés tökéletességének biztosítására, mint azon hőmennyiségnek értékesítésére, mely megfigyeléseink szerint endotheromikus reakciónak következtében akkor válik szabaddá, a mikor a tőzegpépet a szenesítő kemencében körülbelül 180® C-ra fölhevítettük, megfelelő szerkezetű szenesítő kemencét kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy mintegy 88% vizet tartalmazó tőzegpép, föltéve hogy kellően homogén, elég folyékony már ahhoz, hogy a szenesítő kemencén átáramolhasson és ezért, fölösleges hevítésnek elkerülése céljából, a tőzegpépnek víztartalmát, mielőtt az a kemencébe jutna, ülepítésnek, lefolyatásnak, kisajtolásnak, szűrésnek vagy más ily műveleteknek végzésével ezen értékig leszorítjuk. A tőzegpépet egy föl nem tűntetett szivattyú, mintegy 20—25 atm. nyomás alatt, a rövid (a) vezetéken (9. ábra), melynek átmérője mintegy 300 mm. két, ettől elágazó (b, c) vezetékbe nyomja, melyeknek hossza