64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére
— 22 — megfelelő keverési arányú levegőt tartalmazó keveréket vezetünk át a berendezésen. A föntebb leírt módon az eljárásnak bármely műveletében keletkező, gőzzel telített levegőt vagy levegő- és gőzkeveréket értékesíteni lehet. Megjegyzendő még az is, hogy mialatt a gőz a szárítóból a gázfejlesztőbe megy, káros por önműködően választható le anélkül, hogy költséges porleválasztók volnának szükségesek. A föntebb leírt tőzegértékesítési eljárás jövedelmezőbbé tehető, ha azt elektromos úton történő vasgyártással kombináljuk, amennyiben az elektromos áramot a tőzegbriquetteknek elégetésével, a redukáló szert képező szenet pedig a tőzegbriquetteknek magában az olvasztó kemencében, alább ismertetett módon történő kokszolásával állítjuk elő. A vasgyártásnál használt elektromos kemencéknek meg van a maguk hátránya. A szokásos kemence egy aknából és egy, ennek fenekén elrendezett, az elektródákkal fölszerelt tégelyből áll. Az akna fölső nyílásán át bedobott adalék megszárad, fölhevül és részben redukálódik is, míg a tulajdonképpeni redukáló övbe eljut, míg a torokgázokat egy ventilátor hajtja vissza a tégelybe, hogy így az aknában a meleg gázoknak keringése fokoztassék; hogy pedig a tégelynek falazata hűttessék, a reakcióknak következtében fejlődő gázmennyiséggel egyenlő gőzfölösleg a kemencéből állandóan leszivatik. Az ily kemencénél az adalékban lévő hőmennyiség elpárolog és a gázokhoz csatlakozva a tégelybe vezettetik vissza, hol a vizgőz elbomlik a tégelyben fejlesztett hőnek rovására és minthogy a vízgőznek mennyisége üzemközben folyton változik, a tégelyben uralkodó hőmérséklet is folytonosan változni fog. Az olvasztókemencének üzeme és maga a kemence is olcsóbbá, az olvasztásnak menete pedig szabályosabbá válik a következő újításoknak alkalmazásánál. A tégelybe visszavezetendő gázt az aknának oly magasságában vezetjük el, hol az vízgőzt vagy más, a kemencére hűtő hatást gyakoroló anyagokat már nem tartalmaz; a gázoknak többi része, a szokásos módon, a kemencetorkon át távozik. Ily módon a külön kokszoló kemencének alkalmazás is elkerülhető, mert a tőzegbriquetteket a kemencébe, ennek fölső részébe töltjük be, hol azok kokszolódnak, az égési desztillálási termékek pedig az ammóniáknak leválasztása céljából a gázfejlesztőknek elvezető főcsöveibe vagy külön leválasztó berendezésbe jutnak. További javítás az, hogy ha szükséges, az aknának fölső részébe levegőt vezetünk be úgy, hogy itt tetszőleges mérvű elégés tartható fönn, minek következtében nemcsak az adalék melegíttetik elő a lehető legkedvezőbb viszonyok között, hanem az előmelegítés is szabályozíatik úgy, hogy az elektromos berendezés bizonyos mértékig tehermentesül, a tégelynek hőmérséklete csökken és falának szilárdsága ennek megfelelően növekedik. Eltekintve a leírt módon történő előmelegítésnél elért kedvező hőátviteltől, a javításokkal még azok a veszteségek is elkerülhetők, melyek az energiának átalakításával járnak, ha a hőt elektromosságnak alakjában vezetjük be a tégelybe. A folyasztóanyaggal (pl. mésszel és a redukáló szerrel kevert érceket a záróharangot képező, kúpos (190) garaton át (38. ábra) adagoljuk a kemence (191) aknájába ; az elektromos energiát az ammoniákot fejlesztő (163) gázfejlesztőben termelt és az elektromos gépeknek hajtására fölhasznált gáznak segélyével fejlesztjük. A kemenceakna fenekétől bizonyos távolságban a (194) vezetékkel összekötött, gyűrűalakú (193) vezetéktől elágaztatott (192) csövek torkollanak be a kemenceaknába; a (194) vezetékhez pedig a (195) porleválasztó berendezés és a (196) ventilátor csatlakozik, mely a kemencéből a (192) csöveken leszívott gázokat a (197) vezetéken és a gyűrűalakú (201) vezetéktől elágazó (200) csöveken a (199) elektródákkal fölszerelt (198) tégelynek fölső részébe nyomja be. A redukáló szert képező szenet a fölös
