64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

— 23 — koksznak elszenesítésével, magában a kemencében állítjuk elő és az erre szolgáló, nedvesen szenesített és teljesen vagy részben száraz tőzeget a (190) záróharangon át adagoljuk a kemencébe. A kemenceaknának torkától a (202) vezeték ágazik el, mely a gázfejlesztővel összekötött és a (204, 205) szelepekkel fölszerelt (203) állócsőhöz csatlakozik. A gázfejlesztőnek (206) gázelvezető főcsövébe a (207) szelep van beiktatva és a főcső a (208) gáztisztítóhoz és (209) ventilátorhoz csatlakozik; a gázfejlesztőnek üzembentartásához szükséges levegőt és gőzt a rostély alá ventilátornak segélyével, a szokott módon fuvatjuk be. A kemencének üzeme közben a kellő összetételű adalék a kemenceaknában fokozatosan lefelé sűlyed és ezenközben megszárad, a tőzeg pedig ugyanekkor elkokszolódik. A vízgőz és a desztillálási termékek a (202) csövön át távoznak és a kellő módon beállított (204, 205, 207) szelepeken át a fejlesztőben termelt gázzal együtt a (208) gáztisztítóba jutnak. A folytonosan továbbsűlyedő adalék a tégelyből fölszálló meleg, redukálógázokkal jön érintkezésbe és ezek által előmelegíttetik és részben redukáitatik, az ezenközben fejlődő gázok a fölszálló gázokkal keverődnek és részben a (192) csöveken át leszívatnak, hogy a (196) ventilátor által a tégelybe nyomassanak vissza, részben pedig a kemenceaknának fölső részébe emelkednek föl, hol az elkokszolódást és a szárítást elősegítik és honnan a (202) vezetéken át távoznak. Az adalék a tégelybe jut, hol a redukció megy végbe. Amikor az adalék a (192) csöveknek torkolatához ér, az már annyira száraz és oly magas hőmérsékletre van előmelegítve, hogy a benne volt víz teljesen elpárolgott és a (202) vezetéken át eltávozott, a (192) csöveken tehát, gyakorlatilag véve, vizet egyáltalában nem tartalmazó gázok szivattatnak le, mi a víznek jelenléte által okozott hátrányoknak megszüntetésével és a kemenceaknába a gázkeringésnek fokozásával és a redukálásnak erélyesebbé tételével jár. Gondoskodva van arról is, hogy a gázfejlesztőben előállított kátrány és ammóniák leválasztassék, minthogy pedig ezek az anyagok a föntebb ismertetett eljárásnál a torokgázokból is a fejlesztőhöz tartozó berendezésekben választatnak le, az ehhez egyébként szükséges külön berendezések megtakaríthatók. A torokgázok a fejlesztőben előállított gázokkal együtt mennek át a különböző berendezéseken, ezért azok egymással bensőleg keverődnek úgy, hogy a gáznak minősége a fejlesztő mögött teljesen egyenletes. Az elektromos kemencében termelt gáz, annak fölső részében mintegy 50% szénmonoxydot tartalmaz és az, a desztillálási termékekkel keverődve, a gázfejlesztőben előállított, kis fűtőértékkel biró gázhoz képest igen nagy fűtőértéket képvisel. A leírt eljárásnál tehát a gázfejlesztőből jövő gáznak fűtőértékét nagyobbítjuk és a torokgázokból az ammoniákot, kátrányt és port ugyanazokban a berendezésekben választjuk le, mint amelyek a gázfejlesztőben előállított gázban lévő ily anyagoknak leválasztására szolgálnak. A kemenceaknának fölső részéből elvezetett gázok egy ventilátorba jutnak, mely azoknak nyomását annyira nagyobbítja, hogy azok a gőzfejlesztőből jövő gázzal keverődhetnek; hogy pedig a kemencében a gáznyomás túlságos nagy ne lehessen, ismert nyomásszabályozóberendezések vannak alkalmazva. Tőzegbriketteknek elkokszolásánál a termelt koksznak mennyisége és keménysége főleg a brikettezésnél kifejtett nyomásnak nagyságától függ és a legtöbb esetben független attól a hőmérséklettől, melynél a kokszolás történt. Ez eltér a szénkokszolásnál szerzett tapasztalatoktól és a tőzegbriketteknek ez a sajátsága teszi lehetővé, hogy a kokszolás aránylag alacsony hőmérsékletnél jó hatásfokkal végeztessék és hogy a tőzegbriketteknek kokszolása a kemencének fölső részében uralkodó hőmérsékletnél végeztessék. Ennek dacára megtörténhetik az, hogy a kemencének fölső részébe, a gázoknak elégetése céljából, levegőt kell bevezetni, főleg ha nem égetett meszet használunk az adaléknak összeállí-