64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

— 21 — A szárítóberendezést elhagyó gőznek és levegőnek mennyisége között mindig bizonyos viszony áll fönn és ezért a hígított gőzt könnyebben lehet komprimálni, mint a töményebb vagy a tiszta gőzt. Á 35. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a szárítóberendezésben fejlődött gőzt a viszonyoknak megfelelően kevés vagy sok levegővel keverjük és a nyomást nagyobbító berendezésbe vezetjük, melynek szerkezete olyan, hogy abban a porrészecskéket a centrifugálerő leválasztja. A föltüntetett, nyomást nagyobbító berendezés a (178) ventilátor, melyet szíj- vagy más áttétel hajt és mely a levegőnek és gőznek keverékét a (176) csövön át a gázfejlesztőnek légbevezető csövébe szorítja. A ventilátor a centrifugálerőnek hatása következtében a levegőnek és gőznek keverékében lévő port a tokjának kerülete felé hajtja, honnan az a (179) csövön át jut a (180) gödörbe. Hogy a szárítóberendezésből jövő gáznak és levegőnek keverékét a kellő nyomás alatt vezethessük be a gázfejlesztőbe, azt több ventilátorból álló sorozaton lehet átvezetni. l Néha fölöslegben áll a gőz rendelkezésre, ekkor a fölösleget a (155) csapószelepeknek segélyével vezetjük el és a nyomást nagyobbító berendezésen csakis a gázfejlesztőben tényleg szükséges gőzt vezetjük át. Célszerűbb azonban, ha a szárító berendezésben fejlődött összes gőzt átvezetjük a nyomást nagyobbító berendezésen, mert ekkor a telepen fejlődött összes port összegyűjtjük és a fölösleges gőznek elvezetésére a (181) biztosítószelepet alkalmazzuk a nyomást nagyobbító berendezésnek elvezető oldalán, úgy hogy a gőz a veszélyes portól mentesen jut a levegőbe. ( Ily esetben a kürtőt a szelepek elzárják és az összes gőz a nyomást nagyobbító és a port leválasztó berendezésen át távozik. A 36. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a levegőt vagy ennek csak egy részét nyomás alatt hajtjuk át a szárítóberendezésen, mikor a nyomás alatt álló levegő a gőzöket a fölhasználási helyére ' magával viszi. A (173) ventilátor a levegőt a (176) csövön át nyomja a szárítóberendezésbe, melynek csövein át a gőz az előbbi foganatosítási alakok kürtőinek megfelelően a (157) kamrába és innen a (164) csövön és a porleválasztó berendezésen át a gázfejlesztőnek légbevezető esövébe megy. Ha briquettező berendezésnél valamely okból szükséges az, hogy a tőzeg a briquettezés előtt fölmelegíttessék, a megkívánt hőmennyiségnek födözéséré a szárítóberendezésből jövő gőz használható. Ez az eset a 36. ábrában van föltüntetve. A gőzt, melynek levegőtartalmát a (158, 177) szelepeknek beállításával szabályozzuk, túlhevítjük és mielőtt az a tőzeget fölmelegítő berendezésbe jutna, a túlhevítés előtt vagy után komprimáljuk. A gőz- és légkeverék, miután az a porleválasztó berendezést elhagyta, a (182) légkompresszoron és azután a független tüzeléssel biró (183) gőztúlhevítőn megy át, honnan a keverék a tőzeget fölmelegítő berendezésbe megy. A tőzeg a (184) garatból jut a tőzeget fölmelegítő (185) berendezésbe, honnan meleg állapotban, a (186) csövön közvetlenül a briquettező sajtóba megy, melynek csak a vége van a rajzban föl tüntetve. A rajzokból az is kitűnik, hogy a levegőnek és gőznek keveréke, túlhevíttetése után, a (188) csövön a tőzeget fölmelegítő berendezésbe megy és ezt a kellő hőmérsékleten tartja, azután pedig a (189) csövön a gázfejlesztőnek levegőt bevezető csövébe áramlik. A gyakorlatban sok esetben kívánatos, hogy a szárítóberendezésben, a tőzeggel érintkező esövekben átvezetett levegőmenynyiség oly módon szabassék meg, hogy a kürtőt elhagyó gőzöknek hőmérséklete körülbelül 85° C. legyen. Ekkor a levegő gőzzel van telítve és ez a levegőnek és gőznek az a viszonya, mely a legkedvezőbb hatást fejti ki az ammoniákot fejlesztő gőzfejlesztőben. Valamely meghatározott , telítési hőmérséklet akként létesíthető, hogy