64045. lajstromszámú szabadalom • Lángzó, csöppfolyós, főleg nehezen illanó égési anyagok színtelene lánggal való elégetésére
— 2 — sen ütköznek egymásba, hogy a gázok a színtelen lángnak képződéséhez szükséges, nagv mennyiségű levegővel még akkor is hensöleg keverödnek és ez a keverék a keverő térnek harántmelszelén még akkor is egyenletesen oszlik, el, ha nehezen illanó égési anyagoknak nehezen keverődő gázait kell levegővel keverni. Ezéri a keverő lér rövid lehel és az elgázosíló a lánghoz oly közel helyezhető el, hogy az elgázosilóba a kellő hőmennyiségnek viszszavczelése biztosítva van. ismeretes oly lángzó, melynek égési anyagát borszesz képezi és melynél az elgázosílóból körben elrendezed, számos elvezető furaion ál kiáramló borszeszgőz egyetlen, a lángzóliez vezelő, gyürüalakú csatornában találkozik a külső levegővel. Ez a lángzó azonban nehezen illanó égési anvagnak, pl. peiroleumnak elégetésére nem alkalmas, meri az ily égési anyagnak használatánál elkormozódnék, mivel a. gáz, a színtelen iáimnak létesítéséhez •»zükséges léumenv-# O <. ■ nyiséggei ebben a lángzóban nem kevei'ődheük, amennyiben nincs gondoskodva arról, hogy a gáz- és a 1 evegerészéé.skék egy másba üiközzcnek. A találmányi képező lángzónái alkalmazón kellős kivezetéshez hasonló lé."■ -' o vezeiés nyeri alkalmazást az ismeretes ízzó iényü kanoeos lángzóknál is. azonban ezeket a lángzokal nem lehet elgázoló íángzókkal összehason 1 i ián i azéri, mert a gáznak elvezetésére külön furatok alkalmazva nincsenek és a feilődötl gáz «> “ magán a kanócon ég el. Ezéri az ily lángzóknál, lóleg a kanócnak változó minőségű lölülele következtében, a gáz a lángzonak harántmelszetén egyenlőtlenül osztó'; el úgy, hogy a .színtelen lángban fehér nyelvek keletkeznek, melyek az izzó testnek elkormozódásál idézik elő. Az egyenletes gázelosztás csakis nagyobb számú elvezető furatnak alkalmazásánál válik leli élővé. A lángzónak működését a légáramokat vezető csatornák harántmetszeteinek nagysága is lényegesen befolyásolja. Lényeges ugyanis az, hogy a gáz ne gyulladhasson meg, amikor ez az elvezető furatokai elhagyta; a gáz meggyúladásának csakis akkor szabad bekövetkeznie, amikor az a színtelen láng létesítéséhez szükséges mennyiségű levegővel már ke verődött. A gáznak az elvezető furatoknak elhagyásánál bekövetkező meggyúladása leghizlosabban akként gátolható meg, hogy az elvezető furalok elöli a levegőt nagyobb sebességgel vesztjük el, ami akként érhető el, hogy a levegőáramot vezelő csatorna, az elvezető iuralok elölt fekvő részén, kisebb haránlmelszellel képezlelik ki, mint annak többi részein. Ekkor az elvezető furatoknál lángok nem keletkezhetnek, mert a keletkező lángokat a gyorsan áramló levegő eloltja. ila az elgázosilónak az elvezető furatokkal biró i’észe, annak elgázosíló tere fölött. ezen térnek folytatása gyanánt van elrendezve, a légbe vezető csatornáknak egyik falát az elgázosítónak burkolata, másik falál pedig maga az elgázosíló képezi. Célszerű azonban, ha az egyik légbevezeiő csatorna magában az elgázosílóban van kiképezve, amikor is az elgázosítónak az elvezclö ¡utalókkal biró része az elgázosíló tér mellett van elrendezve és evvel vezetékek útján van összekötve. Ha a lángzó a szokásos, köralakú harántmetszettel biró izzó testeknek izzílására szolgál, az elvezető furatoknak ezen oldali történő elrendezése melleit a lángzónak szerkezete rendkívül egyszerűvé válik, ha az elgázosítónak az elvezető furatokkal biró része az elgázosítóval koncentrikus és evvel vezetékek útján összekötött, gyűrűalakú cső gyanánt van kiképezve. Ha a lángzó fűtő lángzó gyanánt, lioszszúkás alakú főzőedényeknek vagy sülöserpenyöknek hevítésére szolgál, melyeknek egyenleles fölmelcgitését legelőnyösebben hosszan elnyúlt láng végzi, az elgázosítónak elvezető nyílásokkal fölszerelt része hosszú fal alakjával biró cső gyanánt van kiképezve, mely az elgázosííól körülvevő, ugyancsak hosszúkás alakú tartályban akként van elrendezve, hogy a
