63926. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú süllyesztő fékkapcsolás a mótorfegyverzettel párhuzamosan kapcsolt ellenállásokkal való szabályozással

- 3 -főtengely utolsó forgásirányától függet-. lenül. Ha a főtengelyt újból nullától ldindulólag az (1) sülyesztési helyzetbe forgatjuk, úgy a segédhengert előzőleg újból a „bekapcsolva" helyzetbe kell hozni. A segédhenger átállítására célszerűen a 41041. sz. magyar szabadalmunk szerinti kilincsmű vagy egy megfelelő alaktárcsa, bütyök vagy surlódóelem (továbbító henger) kerülhet alkalmazásba. Az (s) főhenger fölső hat kontaktusujja a jelzésükből látható sorrendben az (R) ellenállás (Ro, R5) lflontaktuspontjaival van összekötve; ezen összeköttetések egy része az 1. ábrában el van hagyva, hogy a rajz túlságosan bonyolult ne legyen. Az (Ro) és (Rl) ujjak ezenkívül a (h) segédhenger szintén (Ro)-nak és (Rl)-nek jelzett ujjaival vannak összekötve és az (R5) ujj a (k) szikrafúvótekercsen át az (f) mezőtekercselés szabad végéhez van kapcsolva. A főtengely két következő (x) ujja a segédhenger (x) ujjával, a kilencedik (r) ujja az (r) védőellenállással és a segédhenger (r) ujjával, a tizedik (ra) ujja az (r) védőellenállás másik végével és az (a) fegyverzet egyik kapcsával, a tizenegyedik (y) ujja a segédhenger (y) ujjával, a tizenkettedik (+) ujja a (+) vezetékkel, a tizenharmadik (m) ujja az (m) féklazítómágnessel, a tizennegyedik (a) ujja a fegyverzet másik kapcsával és végül a tizenötödik (f) ujj az (f) mezőmágnes és az (m) féklazítómágnes összekötővezetékével és a (—) vezetékkel van öszszekötve. Emelésnél az áramlefolyás az (I) helyzetben a következő: A (+) vezetékről a (+) ujjon át a főhengerbe, ahol árameloszlás következik be; az első ág az (m) ujjon át az (m) féklazítómágneshez és a (—) vezetékhez visszavezet; ez a fék lazítására szolgáló áramkör az emelés követ- ' kező helyzeteiben és azonos módon az (1—6) sülyesztési helyzetekben is változatlan marad. A második ág az (a) ujjon az (a) fegyverzeten, az (ra) ujjon és a főhengeren át annak (Rl) ujjához és azután (Rl, R5) ellenállásfokozaton át az (R5) ujjhoz és végül a (k) szikraoltótekercsen és az (f) mezőn át a (—) vezetékhez vezet. A harmadik ág az (Ro) ujjon, az (R) ellenállás első fokozatán át az (Rl) kapcsolópontig vezet, ahol a második ággal egyesül. Tehát a fegyverzet és mező és az (Rl, R5) ellenállásfokozatok sorba és egyidejűleg az (Ro, Rl) fokozatok a fegyverzettel párhuzamosan vannak kapcsolva, miáltal az áramfölvétel nő a mező és a feszültségesés az előtétellenállásban erősbödik úgy, hogy kisebb terhelésnél is alacsonyabb fordulatszám érhető el. A következő (II—V) helyzetekben a fegyverzet mellékáramköre megszakíttatik és; az (Rl, R5) ellenállásfokozatok egymásután rövidre záratnak. Sülyesztésnél az (1) helyzetben, ha a nullahelyzetből érjük el, az áramlefolyás a következő: A (+) vezetékről a (+) ujjhoz, a főhengeren át az (y) ujjhoz, a segédhenger azonosan jelzett ujjához, a segédhengeren át az (Ro) és (Rl) ujjakhoz és az (Rl, R5) ellenállásfokozatokon, a (k) szikraoltótekercsen és az (f) mezőtekercsen át a (—) vezetékhez. (R4)-nél az áram elágazik és az (R4) ujjon és a főhenger fölső (x) ujján át a segédhenger (x) ujjához, a segédhengeren át annak (r) ujjához, az (r) védőellenálláson és az (a) fegyverzeten át a főhenger (a) ujjához és a főhengeren és a (f) ujjon át a (—) vezetékhez vezet. Az (f) mezőtekercs tehát az (Rl, R5) ellenállásfokozatokkal a hálózatba sorba és a fegyverzet az (r) védőellenállással az (f) mezőtekercshez, és az (R4, R5) éllenállásfokozathoz párhuzamosan van kapcsolva, míg az (Rl, R4) fokozatok hasonlóképen eléje vannak kapcsolva. Az (r) védőellenállás emellett megakadályozza azt, hogy a fegyverzet a nyugalmi helyzetben a mezőt rövidre zárja. ' mely esetben indítási nyomaték nem keletkezhetne. A következő (2—4) helyzetekben a fegyverzethez vezető leágazás az (R4) ellenálláskapcsolópontokról egymásután az (R3, R2, Rl) pontokra kapcsoltrtik és ezáltal a fegyverzet feszültség fokoztatik; továbbá esetenkint a mezőárani-