63869. lajstromszámú szabadalom • Léggázfejlesztőkészülék

és az (1) szelep az előbbi alatt lévő leve­gőt állandóan egyenletes nyomás alatt tartja. A légszivattyú meghajtása bármily erő­géppel, vagy rendelkezésre álló erővel (elektromotor, vízimótor, transzmisszió stb.) is eszközölhető. A (D) úszóharang alól a levegő a (3) cső összekötött (4) csövön át jut a tulajdonképeni (A) gáz­fejlesztőbe. Az (A) gázfejlesztő egy tartány, mely az (5) választófallal két részre van osztva, a fölső rész a (6) égőkamra, mely a (7) la­pátkereket, az erre erősített (8) serleg­lapátokkal és a (g) fölfogó tölcsért fog­lalja magában, a (10) összekötő pedig az alsó (13) keverőkamrával köti össze. Az égőanyag, melynek magasságát a (12) úszó jelzi, a (11) könyökcsövön ke­resztül jut a (6) kamrába. Az (A) gázfejlesztő (13) alsó része a tulajdonképeni légmérő és keverőkamjra, mely a (14) csap magasságáig vízzel vagy más neutrális folyadékkal van megtöltve. A (13) kamrában van a nedvesgázmé­rőknél használt celladobozhoz hasonló kivitelű (15) celladoboz, melynek kö­penye, oz ismert dobtól eltérően, gyöngén hullámozott anyagból készül. A (15) celladob (16) tengelyre van erő­sítve, egyik vége az (A)tartány belső ol­dalfalára ismert módon erősített csapágy ban van ágyazva, másik vége a tartány oldalfalán áthatol s ott előáll, ezen elő­álló részre van a (Í7) hajtókerék föl­erősítve. A tengely által áttört részt és a (17) hajtókereket a (18) elők'amra födi, mely a (19) nyílás segélyével áll a (13) kamrával összeköttetésben s mintegy köz­lőcső működik. A (6) égőanyag kamra oldalfalán elforgathatóan ágyazott (22) tengelyre van a (21) kerék erősítve, melyre a (17) hajtókerékről a forgómoz­gást a (20) lánc, vagy zsinór áttétel viszi át. A (7) lapátkerék szintén a (22) ten­gelyre van erősítve. Az égőanyagot vezető alsó végén (U) alakra hajlított (10) összekötőcső áthatol az (5) elválasztófalon s összeköti a (6) és (13) kamrákat. A (4) légvezetőcső, a minden oldalról légmentesen elzárt (23) szekrénybe tor­koll, ahonnan az oda vezetett levegő a (24) cső segélyével kényszeríttetik a (13) keverőkamrában lévő víz szine fölött a (15) celladobba belépni. A (23) szekrénybe beépített (25) cső fölső vége a szabadba vezet, ezen sza­badba vezető vége csappal vagy elzáró­csavarral van elzárva. A (13) kevérőkamra belsejében a fölül és alul nyitott (26) elválasztószekrény a (14) kiömlőcsapot elzárja a víz színétől s így az elzárható (14) kiömlőcsapott át csakis az alsóbb vízréteg távozhatik el, s a víz fölszinén úszó égőanyag benmarad a (13) keverőkamrában. A (13) keverőkamrában vannak még beerősítve az ívesen hajlított (27, 28, 29) vezetőlemezek, ezek közül a (27) vezető­lemez a (15) celladob köpenyéhez ha­sonló gyöngén hullámozott fölülettel bír. A készülék működése a következő: Ha a (D) úszóharang fölemelt helyzet­ben van, az alatta lévő levegőre saját sú­lyával nyomást gyakorol, melyet a (3, 4) összekötő csövek a (13) keverőkamrába, a (23) szekrény fölé, a (24) csőbe és (15) celladobba közvetítenek. A (18) előkam­rában lévő víz fölszine az úszóharang súlya által a (13) keverőkamrában lévő víz fölszinére közvetve gyakorolt nyomás következtében annyira emelkedik a (13) keverőkamrában lévő víz szine főié, amennyi az úszóharang súlyának meg­felel s a keverőkamrát a külső levegőtől hydraulikusan elzárja. Amíg a (13) keverőkamra falának fölső feléhez erősített (30) gázvezeték zárt hely­zetben van, az (A) gázfejlesztő kamrában a gázfejlődés szünetel. Amint azonban a csővezetékben a gáz bárhol kiáramolhat, a celladob az összes vele kényszeriríoz­gásúan összekötött részekkel együtt azon­nal forgásmozgásba jön; a celladob moz-

Next

/
Thumbnails
Contents