63869. lajstromszámú szabadalom • Léggázfejlesztőkészülék

Megjelent 1914. évi május lió 26-án. MAUY. KIR. SZABADALMI HÍVATAL SZABADALMILEIRAS 63869. s%ám. II/e. OSZTÁLY. Léggázfejlesztő-készülék LION RUDOLF KERESKEDŐ ÉS MAUTNER JÓZSEF IGAZGATÓ WIENBEN A bejelentés napja 1913 junius hó 30-ika. Léggáznak az eddig ismert készülékkei való előállítása azon hátránnyal bír, hogy a folyékony szénhidrogén és a hozzáveze­tett atmoszférikus levegő keverése által előállított égőkeverék tökéletlen elgőzősí­tésénél, gáztalanított égőanyag marad vissza, mely a keverőkészülékben fölgyü­lemlik, vagyis az égőanyag tömeget a hozzávezetett levegő nem szívja föl telje­sen s ebből kifolyólag az égőanyag gaz­daságos fölhasználása tökéletlen. Ezen hátrány abban rejlik, hogy az ed­dig ismert készülékek nem elég nagy el­gőzölítő fölületre terítik ki az égőanyagot, hogy azt a hozzávezetett atmoszférikus levegő tökéletesen fölszívhatná. Ismeretes olyan készülék is, melynél a keverendő levegő nyomás alatt vezettetik egy celladobhoz úgy, hogy ezen celladob mozgásba hozva, a vele kényszermozgás súan összekötött különleges égőanyag- j szállítóberendezés a meghatározott levegő mennyiségének megfelelő mennyiségű égőanyagot szállít a keverőtérbe, ahon­nan gázkeverék vagy gazometerbe, vagy közvetlenül fölhasználási helyére áramlik. Jelen találmány szerint, fönt említeti hátrányok oly módon küszöböltetnek ki, hogy a celladob köpenye hullámos fölü­letű anyagból készül. A találmány további alkatrészei a tulajdonképeni gázfejlesztő­nek különleges elrendezését és kiviteli alakját képezik. Az 1. ábra a jelen találmány tárgyát ké­pező léggázfejlesztő készülék 'általános elrendezését részben metszetben, részben nézetben tünteti föl, a 2. és 3. ábra a készülék tulajdonképeni gázkeverőjét láttatja, két, egymáshoz me­rőleges metszetben (függélyes, hossz- és ke resztm etszetb en). A léggázfejlesztőkészülék magában fog­lalja az általa fejlesztett gázzal hajtott (B) hőlégmótort, mely a megfelelően hozzá­csatolt (C) légszivattyút működteti; a (C) légszivattyú a vízben úszó (D) úszóha­rang alá atmoszférikus levegőt nyom, a nyomás következtében a (B) úszóharang •vezetékeinek hosszirányában mindaddig emelkedik, míg a reá alkalmazott (1) sze­lep a beállítható (2) ütközőt nem érinti, amint a (2) ütközővel érintkezésbe jön a szelep, azt az ütköző kinyitja s a fölösleges levegő eltávozik, vagyis a (D) úszóharang

Next

/
Thumbnails
Contents