63850. lajstromszámú szabadalom • Fonalsimítóberendezés szövőszékekhez

alatt keresztben végigmegy úgy, hogy csak egy (M) görbetáresára és egy (B) vonórúdra van szükség. Az (S) simítótest egy hosszú (Q) bádogszekrényben van elrendezve (8—8. ábrák),, melynek két oldalfala egy alsó (R) csukló körül szétnyitható. Fölső szélükön a (Q) bádogszekrény falai befelé vannak hajlítva úgy, hogy az (8) gumiszivacs áthatolására csak keskeny hasíték marad. A 6. ábrán az (S) símítótest pontozva van feltűnte'tve és két egymásmellé helyezett gummiszivacsesíkból áll, melyek között, a tartály fölső részében, a folyadék hozzávezetésére szolgáló (T) cső fekszik. A folyadék finom furatokon keresztül, ferdén fölfelé nyomul be a két szivacsfélbe. A bevezetett folyadék mennyisége tápszivattyú segélyével szabályozható, mely tetszőleges helyen vau a simítóberendezésen belül elhelyezve, a (T) csővel pedig tömlő segélyével van összekötve. A (Q) szivacstartály két fölcsappantható hosszfala függőleges, besajtolt (U) bordákkal van ellátva egyrészt merevítés, másrészt a szivacscsikok jobb megfogása és fogvatartása és végül a fölösleges víznek a szivacstartályt körülvevő erősebb (e) külső tartályba való könnyebb levezetése céljából. Az (e) külső tartály U-alakú keresztmettel bír és mindkét végén zárva van; azonkívül lényegesen erősebben és merevebben van kiképezve, mini a belső (Q) szivacstartály, minthogy az (M) görbetárcsa rudazata mozgásának átvitelére szolgál. A tartály falai, annak fölső, nyitott szélén, kissé kifelé vannak hajlítva, miáltal a simítótest mindkét oldalán, a símítótestből kicsurgó, fölösleges víz fölvételére szolgáló (V) hosszcsatornák képeztetnek, melyekből a víz, a (Q) szivacstartály függőleges (U) bordái között, lefelé folyhat úgy, hogy az (e) külső tartály fenekén összegyűl. Innen a víz, az (e) tartály egyik végén levő (W) furaton keresztül, tömlő segítségével, a szivattyú gyűjtőtartályhoz vezettetik vissza, hogy azután újból a (T) tápcsőbe szállíttassák. Hogy a (T) tápcsövet, a (Q) szivacstartály egész hosszában, egyenlő magasságban tartsuk, egymástól a kellő távolságokban (X) támasztékok vannak elrendezve. Az (e) simitóberendezésnek a (D) tartókban való vezetése céljából (Y) toldaléklapok vannak az (e) tartály két végén elrendezve. Az (0) rudaknak az (e) tartályhoz kötése céljából, az (e) tartály mindkét oldalán, csaplyukakkal ellátott (Z) toldaléklapok vannak megerősítve. Az (M) görbetárcsa helyett közönséges excentert is lehet alkalmazni, ha a simítótest pontosabb vezetésére nem fektetünk nagy súlyt. A görbetárcsának, vagy az excenternek a szövőszéken való helyzete szerint változnak természetesen a mozgás átvitelére szolgáló közbeiktatott rudazatok is. Az 5. ábrán ennek csak egy foganatosítási példája van föltüntetve. A 9—11. ábrákon a berendezésnek, főleg a simítókészüléknek egy további módosítása van föltüntetve. Az eddig leírt berendezésektől eltérőleg az ezen ábrákon föltüntetett berendezésnél az (e) folyadéktartályt, a (b) bordaládához képest, nem lehet föl- és lefelé mozgatni, hanem az (e) tartály a (b) bordaládával szilárdan össze van kötve és csak a tartályban levő, tulajdonképeni simítótest mozgatható fel- és le, tartójával együtt, a külső tartályban, mikor is a símítótest a külső tartályban lévő folyadékba többé-kevésbbé bemerül. A .bemerülő részek vezetése pl. emelő és rudazat által, excenter, görbetárcsa segítségével, vagy csúszóvezeték, vagy hasonló útján történhetik. Az (8) símítótestet hordó, edényalakú (1) tartó lyukgatott fallal bír, hogy a folyadék a simítótestbe behatolhasson. A folyadék utánatöltése tömlő segítségével külön edényből történik. A 9. ábra a szövőszéknek itt tekintetbe jövő részén és a simítóberendezésen át vezetett metszet; a 10. ábra az (e) folyadéktartályon keresztülvezetett hosszmetszet a símítóberendezés (1) tartójának nézetével; a 11. ábra a símítóberendezés keresztmetszete, nagyobb léptékben. Az (8) símítótest az egész hosszában