63833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép fémcsövek előállítására

szám megtámadtatnék és azon odor is befolyásoltatnék, amelyik a cső átmérőjének csökkentésére szolgál. A taraj eltávolítása előnyösen közvetlenül a cső hegesztése után történik, mielőtt a cső tovább megmunkáltatik. Azonban megjegyzendő, hogy ez a folyamat más eljárási folyamatokra következik, s vagy más megmunkálásokkal lehet össze- | kötve. A taraj eltávolítására szolgáló (C) í berendezés az 1., 2., 3. és 7. ábrán van íöltüntetve. A taraj eltávolítására köszörűkő vagy hasonló használható; a foliüntetett kiviteli példánál e célra egy egyszerüsbített berendezés van elrendezve. A berendezés, mint ezt a 7. ábra mutatja, a (Cl) kaparókésből áll, mely a cső fölött kellő helyzetben van elrendezve és melynek vágófölülete megfelel a cső köralakú vagy másképen kiképezett kerületének. Ez a szerszám a cső hosszirányához képest szög alatt van beállítva és a (Dl) bak által tartatik, mely egyidejűleg azon odor támaszát képezi, melynek segélyével a cső átmérője a kellő mértékre csökkentetik. Mint azt a 3. és 7. ábra mutatja, a kaparó a szögalakú (C3) kar mellső (C2) végén függélyes irányban beállítható, mimellett a (C3) kar a (Dl) bak fölső oldS-lán van elrendezve és elől kissé lefelé terjed. Ha a cső a kaparó vágóéle alatt áthuzatik, akkor a kaparó a hegesztési varrat taraját lenyomja, vágja vagy kaparja úgy, hogy a csőkerületnek fölső része pontosan épp oly sima, mint a kerület többi része; ezáltal a hegesztési varrat láthatatlanná lesz. A csőnek a kaparón való áthaladása után a cső egy odorba lép be, mely az eljárás következő folyamatának végzésére szolgál. Ez a folyamat abban áll, hogy a cső átmérője a kellő mértékre csökkentetik és maga a cső kiegyenesíttetik. Ezt a két folyamatot az (E) áthúzószerkezet és a (D) odor együttesen végzi. Mint azt a 7. ábra mutatja, az áthúzóberendezés a csövet a (D2) alakzógyűrűn húzza át, melyet a (Dl) bak tart. Az alakzógyűrű átmérője jóval kisebb a cső azon helyének átmérőjénél, amelyik éppen hegesztetett, miért is a csőnek az odoron való áthúzásánál a cső átmérője csökkentetik, fölülete pedig simíttatik és maga a cső kiegyenesíttetik, minthogy ezen folyamatban azon csekély forgás kiegyenlíttetik, amelyet a hajlítás vagy hegesztés a munkadarabban okozhat. A cső és a (D2) alakzógyűrű közötti nagymérvű súrlódás következtében egy nehéz olaj vagy zsír alkalmaztatik kenőanyag gyanánt, mely a (D4) tartányból a (D2) alakzógyűrű bevezetővégéhez vezettetik. A föntebbi leírás szerint a találmány egyik főcélja folytonos csövek előállításában áll úgy, hogy a fémsáv folytonosan csövekké alakítható át. Ennek folytán az szükséges, hogy az anyag a csőelőállítás közben állandóan maradó maximális sebességgel mozgattassék az egyes egymásra következő folyamatok alatt, anélkül, hogy a mozgás megszakíttatnék. Ezen mozgatás foganatosítására egy önműködően mozgó áthúzóberendezés szolgál, mely a munkadarabot az eljárás különböző folyamatai alatt állandóan mozgásban tartja. A föltüntetett kiviteli példánál az áthúzóberendezés egyenes csövek előállítására van berendezve. Az áthúzóberendezés előnyösen a munkadarab útjának azon helyén van elrendezve ,amelyen a csőalakra meghajlított és összehegesztett sáv az átmérő csökkentésére szolgáló berendezést elhagyja úgy, hogy tehát az áthúzóberendezés a sávot a hajlítóodorokon, a hegesztőszerkezeten, a kaparó és az alakzóodoron áthúzza és másrészt a kellő nagyságú csövet a tisztító- és vágóberendezésen áttolja. Az áthúzóberendezés két egymással szemben álló (El) fogótaggal (2. ábra) bír, mely egyes szakaszokból vagy szorítópofapárokból van összeállítva, melyek egymásután a csőhöz fekszenek és a csövet az áthúzóebrendezés mozgása alatt önműködően fogva tartják. Az a nyomás, mellyel az áthúzóberendezés a csövet megfogja, elegendő nagy a csőnek rögzítésére és forgatás nélkül való húzására, mimel-