63797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatoknak összeütközés ellenében való biztosítására

_ 6 -fegyverzet, melynek elreteszelését a (68) elektromágnes a (V) alakú (66) elreteszelő nyújtvánnyal bíró (67) fegyverzetnek meghúzásával megszüntette, a következő mellékutat zárja: A (119) vezetéktől elágazó (128) vezeték, a (129) vezeték, a (75) kontaktus, a (62) fegyverzetnek (64) nyúlványára fekvő és most a (75) kontaktussal érintkező (77) kontaktus, a (132) vezeték, a (60, 68) elektromágnesekkel párhuzamosan kapcsolt (94) ellenállás és a (122) vezetékhez csatlakozó (133) vezeték. A mikor a (75) kontaktus úgy, mint a jelen esetben, a (77) kontaktussal érintkezik, a (69, 70) kontaktusok a (71), illetve a (72) kontaktusokkal nem érintkeznek. A (42) jelző kontaktusok (50) fölső kontaktuslemezétől az áram ugyanazon az úton folyik vissza, mint a (41) fölfutó kontaktusnak (50) kontaktuslemezétől és az előbb ismertetett módon működteti a „szabad" pályát jelző sípot. Ha a mozdonyon alkalmazott kontaktus pl. az (U) szakasznak az (a) átkapcsoló mellett elrendezett (43) megállító kontaktusnak (50, 51) kontaktuslemezeivel érintkezik és aZ (a) átkapcsoló a „szabad" pályának megfelelő állásban van, akkor a mozdonyon elhelyezett (175) áramfúrásból kiinduló áram az előbb leírt úton jut az (51) oldalkontaktuslemezhez, innen a (140, 113) vezetékeken át a (102) vezetékhez, ahonnan a (41) jelző kontaktussal való érintkezésnél ismertetett úton jut a (101 Vezetékhez, míg a (101) vezetéktől a ((142, 143) vezetékeken az (50) fölső kontaktuslemezhez áramlik, honnan ugyancsak az előbb leírt úton tér vissza a (175) áramforráshoz. Ha a mozdonyon alkalmazott kontaktus pl. á (V) szakasznak (c) átkapcsolójánál elrendezett (44) megállító kontaktusnak (50, 51) kontaktuslemezeivel érintkezik és a (c) átkapcsoló a „szabad" pályának megfelelő állásában van, a mozdonyon elhelyezett (175) áramforrásból az áram az ismertetett áramúton át jut az (51) oldalkontaktuslemezhez, innen a (114) vezetéken át a (108) vezetékhez, melytől ugyanazt az útat követi, amely a (42) jelző kontaktussal való érintkezésnek ismertetésénél van leírva. A (100) vezetéktől a (146, 147) vezetékeken át jut az áram a (44) jelző kontaktusnak (50) fölső kontaktuslemezéhez, azután pedig az ismert úton tér vissza a (175) áramforráshoz. Ha a mozdonyon alkalmazott kontaktus pl. a (W) szakasznak az (e) átkapcsoló mellett elrendezett (46) megállító kontaktusának (50, 51) kontaktuslemezeivel érintkezik, a mozdonyon elhelyezett (175) áramforrásból az áram a (46) megállító kontaktusnak (51) oldalkontaktuslemezéhez a föntebb ismertetett úton jut el, azután a (151, 116) vezetékeken az (e) átkapcsolónak (128) elektromágnesébe jut és ezt gerjeszti úgy, hogy az elektromágnes (87) fegyverzetét meghúzza és ez a (46) fölfutási kontaktustól. az (f) átkapcsolóhoz vezető (100) vezetéket lekapcsolja. A (128) elektromágnesből az áram a (122) vezeték, a (60) elektromágnes, a (120) vezeték, a (68) elreteszelő elektromágnes, a (119, 118) vezetékek, a (85) fegyverzet, a (81) ágyazó kar és a (112, 101, 142, 148) vezetékek által képezett áramúton megy az (e) átkapcsolónál el-* rendezett (46) fölfutási kontaktusnak (50) fölső kontaktuslemezéhez anélkül, hogy az (f) átkapcsolóhoz is eljutnak. Az áramnak útja az (50) fölső kontaktuslemeztől a (175) áramforrásig ugyanaz, mint a (41) jelző kontaktusnál létesült áramzárásnak ismertetésénél leírt áramút. Az (e) átkapcsolónak (60) elektromágnesén az áram oly irányban folyik át, hogy az áramnak és a (61) állandó mágnesnek hatása alatt a (62) fegyverzet a következő mellékútat zárja: A (122) vezetéktől elágazó (131) vezeték, a (60, 68) elektromágnesekkel, párhuzamosan kapcsolt (95) ellenállás, a (130) vezeték, a (76) kontaktus, a (62) fegyverzetnek (64) nyújtványán elrendezett és most a (76) kontaktussal érintkező (75) kontaktus, a (129) vezeték és a (119) vezetékhez csatlakozó (128) vezeték. A