63710. lajstromszámú szabadalom • Hajtás vasúti jelzők számára

— 2 — a külléggel összeköttetésbe kerül. A nyomó -közegnek a hajtóhenger fölső- és alsó részébe való bevezetését, valamint a nyomóközegnek a henger fölső részéből való kibocsátását egy elektromágnesesen mozgatott szelep szabályozza, mimellett további visszacsapószelepek vannak elrendezve, oly célból, hogy a nyomóközegnek a hajtóhenger alsó részéből való elillanása megakadályoztassák, kivéve azt az esetet, melyben a hajtóhenger alsó részében tartalmazott Dyomás jelentékenyen nagyobb a tartányban vagy a nyomóközeg más forrásában uralkodó nyomásnál. A csatolt rajzok a találmány tárgyának egy kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábra a találmány szerinti jelzohajtás kiviteli példájának függélyes metszete. A 2. ábra az 1. ábra oldalnézete részben metszetben. A 3. ábra az 1. és 2. ábra III—III vonala szerinti metszet. A 4. ábra az 1. ábrabeli szerkezet alsó részét a kapcsolókontaktusok mozgatására szolgáló berendezésnek egy másik kiviteli alakjában ábrázolja. A jelzőhajtás az (1) tokból áll, melyen a (2) hajtóhenger van elrendezve. A (2) henger a (3) üreges dugattyúval (csőszerű dugattyúval) van ellátva, melynek működő fölülete a fölső (4) oldalon jelentékenyen nagyobb, mint az alső (5) oldalon. A henger ily módon a dugattyú által egy fölső (6) és egy alsó (7) részre van fölosztva) mimellett az utóbbi egy gyűrűalakú (8) nyomókamrával vagy tartánnyal szabadon közlekedik, mely a (2) henger talpánál van kiképezve. A dugattyú (9) csöve a (8) kamra alá terjed és a hengerfenékben lévő alkalmas (10) tömítésen áthalad, mint ezt a rajz mutatja. A (3) dugattyú a (11) dugattyúrúddal van ellátva, melynek alsó (12) vége (13) hasítékkal bír. A jelzőkar a (14) emeltyű (2. és 3. ábra) segélyével mozgattatik, mely a (15) tengelyen van elrendezve; az utóbbi megfelelő módon az (1) tok ágyazásaiban fekszik. A (15) tengelynek a tok belsejében fekvő részén a (16) kar van megerősítve, melynek külső vége a (17) csapot tartja, mely a (11) dugattyúrúd hasítékába nyúlik. A (16) kar, továbbá a ("8) • rögzítőelemmel van ellátva, mely (19)-nél csuklósan van megerősítve. A (18) rögzítőelem szögemeltyű alakjával bír, melynek egyik (20) karja a (11) dugattyúrúd (12) fejének alsó oldalához fekszik, míg a szögemeltyű másik (21) karja a (22) nyomórúgó segélyével a (16) karnak a (15) tengely mellett lévő (23) toldatával rugalmasan van összekötve. Az (1) tok alsó része a (24) ütközővel van ellátva, melynek fölületére a (18)' rögzítőelem (21) karja fölfekszik, ha a részek a rajzokon föltüntetett helyzetet foglalják el. A (2) hajtóhenger fölső (6) része a (25) cső segélyével a (26) átbocsátással (2. ábra) van összekötve. Az utóbbi két (27, 28) visszacsapószelep által a (29) átbocsátással közlekedik, mely a (30) cső segélyével egy nyomóközegforrással van összekötve. Az elektromágnesesen működtetett (31) kettősszelep olymódon van berendezve, hogy a (29, 26) átbocsátások, vagy a (26) átbocsátás és a küllég között fölváltva kapcsolatot állít elő, mimellett a (31) kettősszelepet egy (32) rúgó rendesen a 2. ábrán rajzolt helyzetben tartja, mindaddig, míg a szelepet mozgató (33) elektromágnes árammentes. Mint a 2. ábra mutatja, a rendes helyzetben a (26) átbocsátás és a légkör között kapcsolat állíttatik elő, míg a (26) és (29) átbocsátások közötti kapcsolat meg van szakítva. Az (1) tok alsó jobboldali részében több (34) kapcsolókontaktus van elrendezve, melyek egy lengő (35) tengely segélyével működtethetők, melyet egy reá erősített hasított (36) test mozgat; az utóbbi egy (37) csappal vagy görgővel áll kapcsolatban, mely (38) tolattyún van elrendezve, mely a jelzőkarral megfelelő összeköttetésben áll. A készülék ezen része, mint ismeretes, arra szolgál, hogy a jelzőállítóműnél vagy más helyen ahonnét a jelzőkar beállíttatik, a jelzőkar helyzete visszajeleztessék, amenynyiben a jelzőkarnak különböző helyzeteibe való beállításánál a (38) tolattyú függélyesen beállíttatik, miáltal a tolattyúnak a