63603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés leülepedett masszák, mint keményítő, agyag vagy hasonlók fölkavarására és továbbítására

kavarószerkezetet hordó (1) kocsiból, továbbá a (2) drótkötélből, az előremozgatóberendezésböl, a (3) keményítőtej-levezetőcsatornából és a (4) vízhozzávezetőberendezésből áll. A kocsi az ülepítőcsatorna (medence vagy vályú) szerint van alakítva; keskeny csatorna esetén (1, és 2. ábra) a csatornával azonos szélességű és a (7) kavaróteret oldalt az (5, 6) csatornafalak határolják. Széles medencéknél a (8) kocsikeret oldalt a (9) lezáró falakkal van ellátva (3. és 4. ábra). A (8) keretben a kétrészű (10) kefe-henger van ágyazva, mely a (11) fecskendezőcsövek útján ható erős zuhany segítségével a kemé- j nyítőt leválasztja és vagy (12) duzzasztógáttal vagy egy másik (13) kefehengerrel együttműködve a keményítő fölkavarására való (7) teret hosszirányban lezárja. Míg a kefehengerpárokkal ellátott berendezések előre és hátra menetre , használhatók, tehát úgy keskeny, mint széles medencéknél nyerhetnek alkalmazást, addig a duzzasztógáttal fölszerelt berendezés csak egy mozgásiránynál, tehát csak keskeny csatornáknál alkalmazható. A duzzasztógátnál a lezárást a fenékhez és oldalfalakhoz simuló kefékkel létesít- • juk, mi mellett a keféket célszerűen rugalmasan a csatorna falaihoz szorítjuk. (10. ábra.) A kefehengerek mint kaparószerszámok működnek és csigákkal is helyettesíthetők. A kaparószerszámok ellentétes hajtásukat a (14) vízerőgép, elektromotor vagy benzinmotortól nyerik. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a motor a (15, 16) csavarkerékhajtás és a (17) kúpkerékpárok útján hat minden egyes hengerre és egyidejűleg a (18) körforgószivattyút vagy láncszivattyút vagy hasonlót hajtja, mely a kefehengerek által a szivattyúhoz terelt keményítőtejet kiszivattyúzza és a (19) csövön keresztül a (3) elvezető csatornába szorítja. Ez utóbbi célszerűen kerekeken jár és vagy a munkás tolja tovább vagy végein ferde (20) nyúlványokkal van ellátva, melyekbe a kocsimenet végén a kocsi (21) nyúlványai kapaszkodnak, hogy a zelvezető csatornának egy pár centiméterrel való önműködő elmozdítását létesítsék. A (14) mótor egyidejűleg a kocsi hajtására is használtatik, amennyiben a (2) drótkötélen futó (22) dobot forgatja. Ila a kocsit csak előre akarjuk mozgatni, az egyik csatornaoldalon megerősített drótkötelet a dob forgatása által arra fölgöngyölítjük; ha azonban a kocsit előre és hátrafelé akarjuk mozgatni, a drótkötelet a csatorna mindkét homlokoldalán erősítjük meg és a fölváltva mindkét irányban forgatott dob köré csak kevés menetet hurkolunk. Az 5. ábra szerint a dob hajtását a (23) csavarkerékpár létesíti, azonban a motorról pl. kúpkerékhajtás útján is eszközölhetjük (8. ábra) és egyidejűleg a mozgásirányt is változtathatjuk aszerint, hogy a dob (25) kúpkerekébe a (24') vagy a (24) kúpkerék kapaszkodik, midőn a dobnak vagy az egyik vagy az ellentétes mozgást akarjuk adni. Az átváltás pl. a (26) vagy (27) ütközők által létesül (8. ábra), melyek a kúpkerekek (28) kapcsolóemelőjét mozgatják, amikor a (26, 27) nyúlványok a csatorna egyik vagy másik oldalfalához ütköznek. Hogy széles medencéknél a kocsi önműködő oldalmozgását létesíthessük, a kocsi mellső és hátsó végén egy-egy, lényegében Y-alakú (29) emelő van elrendezve, mely a (30) csap körül elfordulhat és egyik szárával mindig a menetirány felé irányul, míg a (31) hasított kar és a (32) csap útján a (33) vezérlőrúddal áll összeköttetésben. A csatorna mindegyik végén továbbá a (34) rovátkolt sin van elrendezve, melyen a drótkötél megerősítésére való könnyen eltolható (35) kengyel ül és a rajta lévő (36) eltolható kés a (37) rúgó hatása alatt a rovátkákba kapaszkodik. A kengyelen ezenkívül két ferde (38) ütközőfölület és a (37) rugót alátámasztó, eltolható (39) nyúlvány van elrendezve, míg a (29) emelő mindegyik szára, egy-egy (40) ütközőkarral van fölszerelve.