63439. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű hőerőgép
A rések új elrendezése az 1., 2. és 3. ábrán példaképen kettős működésű gépnél,. 4. és 5. ábrán pedig egyszerű működésű gépnél van föltüntetve. A 3. ábra egy hengernek az öblítő és kipufíogó csatornák zónájában képzelt keresztmetszetét mutatja; 1. ábra a 3. ábra x—x szerinti, t 2. ábra pedig annak y—y szerinti metszete. Az (a) henger (f) tömítőszelencével, a (b) dugattyú üreges (c) dugattyúrúddal bír. 3. ábra az új öblítő módszer sémája. A légsugarak körülbelül a dugattyú holtpontjaiban egy közös töltőcsatomán és több (e, e) öblítőrésen át a hengervég fölé irányú-ló ferdeséggel lépnek be. Két-két szomszédos sugár, minthogy ferde irányuk folytán szabadon áramolnak a hengerteren keresztül, saját irányukra merőlegesen minden irányban expandálhat, (1. a rajz apró nyilait) s azáltal a közöttük lévő égésterméktömeget az ezen kerületek megfelelő helyein elrendezett (d, d) kipufíogónyílásokon át kitolják. Az öblítősugarak minden irányú szabad expanziójuk folytán áramlási energiájukat csakhamar elvesztik s a hengerfödélnél szétterülnek (1. és 2. ábra). A hengertér kisebb nagyobb számú öblítő kerületre osztható föl, melyeknek száma 2-ig sűlyedhet (pl. 4. és 5. ábra). Az öblítőkerületek száma a henger méreté-; tői, a löketszámtól és a dtfgattyúsebességtől, vagyis a öblítés szükségelt gyorsaságától függ, minthogy egy kisebb kerület gyorsabban öblíthető, mint egy nagyobb. A beosztás végül az öblítés és az elégetés szükségelt tökéletességétől is függ. A 2. ábrából láthatjuk, hogy az öblítősugarak minden irányú expanziója a köztük és a hengerfal közötti égésterméktömeget is kiszorítja s az illető kerület legközelebbi kipuffogó nyílásán át eltávolítja. Egész mellékes, hogy a hengeraxishoz képest ferdén belépő öblítősugarak irányai mind az axis egy pontján a hengeren kívül vagy belül kúpot képezően metszik-e egymást, vagy hogy egyes sugárirányok a hengeraxison kívül fekvő pontban találkoznak-e vagy egymást nem is metszik (mint pl. 4. és 5. ábrában). Mellékes az is, hogy a kipufíogó nyílások az 1. és 2. ábra szerint körülbelül a bebocsátó résekkel közös hengerzónában, vagy ezeknél magasabban vannak-e elrendezve. Az öblítősugarak a 3. ábra első részének megfelelően tömören léphetnek be, de ezen ábra alsó részének megfelelően áthidalások révén sugárnyalábokra is oszthatók föl. A dugattyú szélét — nehogy az öblítősugarak beáramlási irányát megváltoztassa — leferdítéssel vagy kiinetszéssel láthatjuk el, mely azonban az öblítés új elvét magát nem módosítja. Minthogy a légsugarak a hengertengelyhez képest ferde irányuknál fogva az égésterméktömeg közepébe lövelnek-e, ennek folytán számára lehetőleg nagy érintkezési fölületet nyújtanak, az öblítőlevegő nagy intenzív hűtőhatása folytán az égéstermékek hirtelenül eredeti térfogatuk egy tört részére zsugorodnak össze, mely a beáramlási irányukra merőlegesen kiterjedő légsugarak által tökéletesen kiűzetik a hengerből. A hengernek az égéstermékek. kiűzése után való friss töltése tömenyebb lesz, mint az eddigi hasonló öblítőeljárásoknál, mert a beáramló töltősugarak nem áramolnak forró fémrészek pl. terelőlapok és hengerfalak mentén s ezáltal ezektől nem vesznek föl meleget. Az új öblítő eljárásnak még az is az előnye, hogy az öblítősugarak, — anélkül, hogy eleven erejük előbb terelőlapok és többszörösen iránytváltoztató hosszú utak révén gyengíttetnék — legrövidebb úton s minden ellenállás elkerülésével vezettetnek a hengerfödél fölé, ahol a tüzelőanyag lép be, ahol tehát az égéstermékektől való teljes megtisztítás a legfontosabb. Ezen új öblítési elv különösen nagyméretű hengereknél alkalmas, melyeknél az említett ismert öblítő módszerek a kettős úthosszúság és gyakori irányváltoztatás folytán a sugarak öblítő erejét gyengíti. Igen előnyös ezen öblítés kettős működésű hőerőgépeknél, különösen kettős működésű Diesel-motoroknál, melyeknek
