63439. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű hőerőgép

öblítése a bevezetésben ismertetett, egyik oldalról ható módszerekkel nem volt lehetséges, minthogy a keresztülmenő dugattyúrúd a levegőnek, illetőleg töltésnek torlódását és örvénylését idézte elő. A 2. és 3. ábrából láthatjuk, hogy az új módszer tökéletes foganatosítását a dugattyúrúd nem gátolja, sőt még elősegíti azáltal, hogy az egyes öblítőkerületeket határolja s az egyik kerületből a másikba való átörvénvlést megnehezíti. Ennek folytán egy kettős működésű gép dugattyúrudas oldalán is lehetséges a hengertérnek a hengerfödőtől a kipuffogórések fölé való egyenletesen haladó töltése. Ahelyett, hogy az 1. ábra szerint mindkét hengerfél számára közös töltőréseket alkalmaznánk, a 2. ábra baloldala szerint a dugattyú jobb vezetésére a töltőrések fölső és alsó terelőéle között kis (h) áthidalást alkalmazhatunk, vagy a 2. ábra jobb oldala szerint közös töltőcsatorna helyett két külön (i, k) csatornát alkalmazhatunk. A töltősugarak irányát egy közvetlenül a bevezetőcsatornák fölött fekvő vezérelt segédcsatorna által befolyásolhatjuk stb. A 4. és 5. ábrabeli példánál az öblítő- és kipuffogóréseket tartalmazó hengerzóna csak két öblítőkerületre van osztva, még pedig úgy, hogy két-két (d) kipuffogónyílás és két-két (e) öblítőkerület egymással szemben fekszenek. Az öblítőnyílások a 3. ábra alsó felének megfelelően több kis (r) hasítéksa van osztva úgy, hogy sugárnyalábok képződnek. A két szemben fekvő (e) öblítőkertilet ezen sugárnyalábjai a köztük lévg égésterméktömeget két oldalról tolják a két kipuffogó nyílás fölé. A hengerkeresztmetszet ilyen kettőosztása által a hengerkerületnek az öblítőkerületek számára fönnmaradó része akkora lesz, hogy az öblítőnyílások több (r) résre oszthatók, aminek még egy további előnye van. E rések némelyikét ugyanis úgy rendezhetjük el, hogy ne csak a hengerfödő fölé legyen ferde irányú, hanem hogy párosával egymás fölé irányúljanak úgy, hogy a megfelelő légsugarak öblítőkerületükön belül torlódnak s ezen sürítettebb állapotban áramolnak a hengerfödő felé. Mennél inkább vannak mindegyik öbh~ tőkerület egyes öblítősugarai egymás fölé irányítva, annál zártabbak és tömörebbek lesznek az egyesített légáramok s annál nagyobb lesz a két áram egymásra ütközésekor a torlódás a hengerfödél közelében. Mennél nagyobb azonban a torlódás, annál nagyobb lesz a töltés összsúlya a töltőpeiodus végén. Az öblítés menete olyan mint az 1—3. ábráknál, amennyiben az öblítösugarak itt is maguk között szorítják ki az égéstermékeket. Lehetséges az öblítő részeket a rajzon föltüntetett helyzetekhez képest többé vagy kevésbbé egymás fölé irányítani. Mennél kevésbbé irányúinak egymás fölé, annál kisebb lesz a torlasztás. Ha a rések radiálisak, vagy sőt az (x) síkkal párhúzamosak, akkor ezen alak a 4. és 5. ábrabeli alakba megy át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kétütemü hőerőgép lényegileg azonos hengerzónában lévő öblítő- és kipuffogórésekkel, jellemezve azáltal, hogy a hengerkeresztmetszet a hengervég fölé ferdén irányuló több bebocsátórés által több öblítőkerületre van osztva, melyek mindegyike egy vagy több kipuffogónyílással bír úgy, hogy két-két öblítősugár a köztük lévő égésterméktömeget két oldalról tolja a kipuffogó nyílások fölé. 2. Az 1. alatti hőerőgép kettős működésű foganatosítási alakja, jellemzeve azáltal, hogy a ferdén reáütköző töltőlevegőnek a hengervég fölé való terelésére a dugattyúrúd szolgál. 3. A 2. alatti gép foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy két egymással szemben fekvő öblítőcsatorna egyes öblítőrésekre van fölosztva, melyek egyrészt ferdén a hengervég fölé, másrészt egymás fölé vannak irányítva. (1 rajzlap melléklettel.) PMLA8 RÉSZváNYTtaSASÁS NYOMDÁJA SUOAPESTBN