63401. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő telefonberendezésekhez, melyeknél a kapcsolás létesítése a központon csoport és vezetékkiválasztókon át történik

Megjelent 1914. évi április hó ÜO-án. MAGY. ^Ag. KIR. SZABADALMI «Bb HIVATAL SZABADALMI LEIRAS Kapcsolási elrendezés önmfiködS teleionberendezésekhez, melynél a kapcsolás létesítése a központon csoport- és vezetékkiválaszt ókon át történik. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 augusztus hó 27-ike. Találmányunk tárgya kapcsolási elrendezés önműködő telefonberendezésekhez, melyeknél a központon az előfizetők között a kapcsolatot csoport- és vezetékkiválasztók létesítik és a fölhívó vezetéket az el nem foglalt kiválasztó hozzávezetésével kapcsoló berendezés (előzetes kiválasztó, fölhíváskereső stb.) mögött átvivőrelais csoport van alkalmazva, mely a fölhívó állomásból kiinduló kapcsoló és vezérimpulzusokat a kapcsolásra használt kiválasztók kapcsoló- és vezérelektromágneseire viszi át. Ily átvivőrelaisk elrendezésével többek között azt is meggátoljuk, hogy a kiválasztók kapcsolórelaisjét az előfizetőállomás közvetlenül gerjessze. Az áramlökések átvitelénél a kiválasztók kapcsolórelaisire az előfizető vezetékek különböző ellenállása, — mely bizonyos előfizető — vonalaknál aránylag igen nagy befolyást nem gyakorol, tehát azok jóval érzéketlenebbek lehetnek. Ezenkívül átvivők alkalmazásánál az is lehetséges, hogy a hívó állomás mikrofon-áramát nem vezetjük át a kiválasztó számos kapcsolóemelőjén és kapcsolókontaktusán. Az eddig alkalmazott átvivőelrendezéseknél a beszélgető vezeték oldala az átvivőrelaiscsoportnál kondenzátorok, átvivők stb. közvetítésével vagy állandóan össze volt egymással kapcsolva, vagy pedig ez a kapcsolat csakis a kapcsoló áramimpulzusok indítása közben volt megszakítva, míg az áramimpulzus sorozatok indítása után eltelő nyugalmi időszakokban a vezeték két oldala egymással volt kapcsolva. Ha a vezeték két oldalát az áramimpulzusok átmenete alatt szét nem kapcsoljuk, az átvivő kisülései zavaróhatást gyakorolnak a vezetékáramkörökre, mindkét oldal felé. míg a vezeték oldalak ismételt össze- és szétkapcsolásának az a hátránya, hogy ha a vezetékoldalak szétkapcsolása csakis az első áramimpulzus beérkezte után történik, a káros kisülési jelenségek legalább is az első áramimpulzusnál érvényesülnek vagy hogy hosszú áramimpulzusokat kell alkalmazni, hogy minden impulzussorozat első áramimpulzusának átmeneténél először a vezetékoldalak kapcsolódjanak szét és csak ezután mehessen át az első impulzus. Ebben az esetben azonban a vezeték-oldalak össze- és szétkapcsolására komplikált berendezések szükségesek. Találmányunk szerint az ismert átvivőkapcsoló elrendezésektől eltérően a beren-