63401. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő telefonberendezésekhez, melyeknél a kapcsolás létesítése a központon csoport és vezetékkiválasztókon át történik
dezés olyan, hogy a beszélgető vezeték két oldala az átvivőrelaiscsoportnál állandóan és a beszélgető kapcsolat létesítéséig szét van kapcsolva és összekapcsolásukat az átvivőrelaiscsoportnál alkalmazott átkapcsolóberendezés csakis akkor végzi, mikor a fölhívó állomástól kiinduló öszszes vezér- és kapcsolóáramimpulzusok az átvivőrelaiscsoportnál a vezeték másik oldala felé tovább adódtak. Találmányunk szerint ezt akként érjük el, hogy az átvivőrelaiscsoportnál az előfizető vezetékek két oldalának összekapcsolására szolgáló relaiselrendezés van alkalmazva, melyet visszafelé a vezetékkiválasztó vagy evvel egyenlő értékű átkapcsoló indít működésnek, mikor a kívánt vezetékre beállott. Ezenkívül a találmány szerint az összekötő vezeték két oldalának kapcsolására szolgáló relaiselrendezés a beszélgetővezetékkel jön kapcsolatba és a vezetéiíkiválasztó megfelelő átállítás végzésével tekintet nélkül arra, hogy szabad-e vagy sem a kívánt vezeték, minden beállásánál működésnek indítja azt. Ily módon azt érjük el, hogy a fölhívó előfizető az elfoglaltsági jelet abban az esetben is közvetlenül a vezetékkiválasztótól vagy az en-i nek megfelelő utolsó kapcsolótól kapja, mikor a kívánt vezeték el van foglalva. A vezetékoldalok kapcsolására szolgáló relaiselrendezés a beszélgetővezetékről önműködően lekapcsolódik, mikor azt a vezetékkiválasztó mozgásnak indítja és a kapcsolat bontásáig akkor sem kapcsolható többé a beszélgető vezetékhez, ha a fölhívó állomás újabb ár amimpulzusok indítását kisérli meg. A vezetéknek átbeszélésre való kapcsolásával és az átbeszélésre kapcsoló relaiselrendezésnek a beszélgetővezeték ágairól való lekapcsolásával egyidejűleg a vezetékágakról azokat az elágazásokat is lekapcsoljuk, melyek kapcsolóáramimpulzusok átvitelét engedik meg a vezetékre úgy, hogy az átbeszélésre való kapcsolás után a fölhívó előfizető a további kapcsoló áramimpulzusok indításával a mögötte fekvő kiválasztókat többé nem befolyásolhatja. Azáltal, hogy a további kapcsolóáramimpulzusok az egyik vezetékágról a másikra át nem mehetnek, a csoport- és vezetékkiválasztók vezérlésére szükséges berendezések egyszerűbbek lehetnek. így pl. lehetséges, hogy a vezetékkiválasztó a nyugalmi állásba vissza álljon, ha az a kívánt vezetéket elfoglaltnak találta és hogy innen adja a vezetékkiválasztó az elfoglalt sági jelet, míg a fölhívó előfizető a kapcsolást nem bontja anélkül, hogy a fölhívó előfizető a kapcsolót újból működtetheti, még ha az nincs is elreteszelve a kezdeti állásában. Az, hogy a vezetékoldalaknak átbeszélésre való kapcsolása után további kapcsolóáramimpulzusok átvitelé lehetetlen, főleg az oly kiválasztóknál fontos, melyeknek vezérkapcsolók helyett relaisi vannak. Hogy a fölhívott előfizető jelentkezése után ennek vezetéke a fölhívó előfizető beszélgetés számlálóját befolyásolja és a vezetékkiválasztó a számlálás végzése céljából megfelelően átkapcsolódjék az átvivőrelaiscsoportnál egy számláló beren-* dezés van alkalmazva, mely a beszélgető vezetékhez kapcsolódik és a vezetékkiválasztó ellenőrző relaisjénak gerjesztése után a számlálórelaist az átvivőrelaiscsoportnál csakis akkor kapcsolja a beszélgetővezetékhez, mikor az átbeszélőrelaiselrendezés hatása végbe ment úgy, hogj* a számlálót úgy a kapcsolóáramlökéseb átvitele, mint az átkapcsolórelaisknek a vezeték-kiválasztótól kiinduló befolyásolása nem befolyásolja. Amint a számláló relais egyszer működésnek indult, önműködően kapcsolja le önmagát a beszélgető vezetékről és evvel többé a kapcsolat szétbontásáig nem kapcsolható. A létesült kapcsolat beszélgetővezetékeihez az átvivőrelaiscsoportnál a fölhívó, a vezetékkiválasztónál pedig a fölhívott előfizető részére van egy tápláló áthidalás bekapcsolva, a beszélgető vezeték minden más elágazása pedig úgy az átvivőrelaiscsoportnál, mint a vezetékkiválasztónál le van kapcsolva. A megrajzolt foganatosítási alaknál az