63400. lajstromszámú szabadalom • Gép ellenőrző nyomattal bíró lyukasztott csíkok előállítására vagy lyukasztott csíkok szövegének közönséges írásba való átírására elektromos úton
— 12 — sát a négy (422), (427), (432), (437) tolókilincs közül először az tartóztatja föl, melynek elektromágnese gerjedt, tehát a kocsi minden elmozdulásánál ezek közül az elektromágnesek közül az egyiknek áramot kell kapnia. Ha a csíkban hatodik vagy tizedik lyuk nincs, mint azt már említettük, a (40) betűt előretoló elektromágnes gerjed és így az előretolást a (475), (476), (477) betümérőkorongoktól függésben végezi. Ha ellenben a (39b) elektromágnes a két (461), (462) emelő kapcsolatát (471)-nél megoldja, a (461), (460), (458) részek nyugalomban maradnak úgy, hogy az előretolódás is kimarad. Mikor a (465) tolattyú az alsó végállásába elérkezett, a (480) görgő a (466) korong excenterhornyának koncentrikus részébe lép be, tehát a tolattyú alsó végállásában egy ideig állva marad, hogy a (400) kocsi és ezután a (350) nyomtatókalapács útjának megtételére időt találjon. Csak mikor ez megtörtént, jut a görgő ismét az excenterhorony excentrikus részébe és a (465), (458) tolattyúk ismét eredeti állásukba térnek vissza, mely állásban a (421) kilincsek be- és a (420) kilincsek kikapcsolódnak. A (410) kilincskerék ezért a (421) kilincset és a (417) emelőt jobbfelé, a (476) ütközőig magával viszi, tehát az a kocsi útjának második részét végzi el, melynek hossza az elsőével pontosan azonos. Eme folyamatok akkor is végbemehetnének, ha csak egy (420), (421) kilincset alkalmazunk, finom fokozatokban dolgozó előretolóberendezéseknél azonban két egymás mögött elrendezett és egymással szemben fél fogosztással eltolt kilincs alkalmazása előnyös, mert ekkor a kilincs keréken durvább és ezért erősebb fogakat lehet alkalmazni. Sorkiegyenlítéssel dolgozó gépeknél a tolókilincsek fix ütközői közül az egyik, pl. a (435) ütköző (8. ábra) beállítható is lehet, a beállítást pedig egy sorkiegyenlítő berendezés végzi, mely ily módon a szavak között lévő közt szabályozza. | d) A betűkorong magasságkormánya. A (314) betükorongot egy emelő tolja j el függélyes irányban, melyet három különböző emelőmagassággal dolgozó excenter mozgat úgy, hogy a betükorong a legmélyebb (I) állásából a magasabb (II) vagy (III) vagy ezekből az (I) állásba állítható. Az excenter a (16) tengely minden fordulatánál munkát végez, de mozgását csakis egy elektromágnes viszi át a magasságkormány többi részeire. Ez a berendezés akként dolgozik, hogy a betükorong mindig a beállított magassági helyzetében marad. Mint azt már említettük, a (313) betükorongtengelyt (7. ábra) a (309) hajtótengely a (310, 311, 312) kötés útján akként viszi magával, hogy a betükorongtengely magassági irányban ennek dacára eltolható legyen, mimellett ebben az eltolódásban a (475), (476), (477) mérőkorongok is részt vesznek. A betükorong rendszerint az alsó, legmélyebb állásában van, melyben azt egy (506) rúgó rögzíti. Ez a rúgó egyrészt a z(504) csapágyra, másrészt pedig a (313) tengelyre fölékelt (312) íorgattyúvillára támaszkodik és ezt a (310) forgattyúra szorítja. A (313) betükorongtengely alsó végével az (507) emelőre támaszkodik (10., 16., 17. és 18. ábra), mely az (522) csapon vízszintesen forgatható (510) emelőn van forgathatóan ágyazva (11. ábra). Ennek az (507) emelőnek két (508) és (509) csapja van, melyek közül az (509) csap ennek az emelőnek hajtására szolgál és az (511) emelő (512) orrának hatása alatt áll, mely az (510) tengelyre van ékelve és az (513) emelő hatása alatt nyugalmi helyzetét foglalja el. Az (510) tengelyen ezenkívül még az (521) emelő is föl van ékelve. Ha ennek az emelőnek (540) végére lefelé irányúit nyomás hat, az (511) emelő és vele az (507) emelő a (313) betükorongtengellvel együtt fölfelé mozog. Az (508) csap az (520) tengely körül forgatható j (519) szögemelő két (519II) és (519III) ! orrával kapcsolódhatik és a két orr egyi-