63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék

rűen (11) szegek segélyével vannak ösz­szekötve és együttesen az úgynevezett fölső kontaktusfésüt" alkotják, mivel mindegyik (9) lemez mindkét oldalán fölül (12) kontaktus lapok vannak elren­dezve. Az egyes (9) lemezek (12) kontak­tuslapjai el vannak egymástól szigetelve, de két szomszédos lemez egymásfelé néző (12) kontaktuslapjai vezető összeköttetés­ben állhatnak egymással. Az 1. ábrán lát­ható helyzetben a (12) kontaktuslapok szélei nem érnek egészen a billentyűkar­íésű és solenoid fésű fogainak végeihez. Ha azonban a fölső kontaktus fésűt a (10) rűd segélyével egy kissé jobbra fordítjuk, (a vonalkázott helyzetbe) akkor a (12) kontaktuslapok csak a billentyűkar fog­sor fogainak végeivel érintkeznek, míg el­lenben ha a fölső fésűt balra fordítjuk el, akkor annak (12) kontaktuslapjai csak a (4) solenoid fogakat fogják érinteni. A fölső kontaktus fésű jobbra, illetve balra való elfordítása által az illető írógépet föl­adásra, illetve fölvevésre állítottuk be. A billentyűkarok fogainak és a solenoidfo­gaknak végein mindkét oldalt (13) rugó­kat alkalmazunk, hogy az éppen beiktatott fogak és a (12) kontaktuslapok között a vezető érintkezést biztosítsuk. Két-két szomszédos (9) lemez közzé, a bilentyű­karok (3) fogai alatt az úgynevezett „alsó kontaktusfésű" egy-egy (14) foga nyúl be, anélkül, hogy a (12) kontaktuslapokat érintenék. Ezen (14) fogak vezető anyag­ból valók és egymással vezető összekötte­tésben állanak pl. oly módon, hogy az egész fésűt egy darab fémből vágjuk ki. Az alsó kontaktusfésüt, mely pl. (15) csavarok által van rögzítve, az (1) tengely­lyel párhúzamos képzelt tengely körül kis határok között el lehet fordítani le­fele vagy fölfele. A fésű a (16) rugók ha­tása alatt áll, melyek a (15) csavarokkal szemben az elfordúlást lehetővé teszik és a nyomás megszűnte után a fésűt vissza­viszik eredeti helyzetébe. A továbbiak könnyebb megértése céljá­ból az egyes fésűket illetőleg, a következő­ket jegyezzük meg. A billentyűkar fésűn minden egyes fog a másiktól függetlenül, a közös (1) ten­gely körül fölfele, vagy lefele és megfor­dítva, elforgatható és az összes fogak ezen tengely révén vezető összeköttetésben ál­lanak egymással-A solenoidfésű úgy maga, mint annal; egyes fogai helytállók és egymástól el van­nak szigetelve. A fölső kontaktus fésűn az égyes lemez­alakú fogak egymástól el vannak szige­telve, külön-külön nem fordíthatók el, de az egész fésű együtt elfordítható. Az alsó kontaktusfésün az egymással vezető összeköttetésben álló fogak nem mozdíthatók el külön-külön, de az egész fésű fölülről lefelé, vagy megfordítva együttesen el lehet fordítani. Azonban ezen fésűt olyan alakban is elő lehetne állítani, hogy az egyes fogak külön-külön elmozdíthatók legyenek, rúgóbehatás alatt álljanak és egymástól el legyenek szige­telve. Ha a föladásra beállított írógépnél (mi­kor a fölső kontaktusfésü a vonalkázva föltüntetett helyzetet foglalja el) valame­lyik billentyűt lenyomjuk, akkor annak (3) foga a fölső kontaktusfésű (12) kon­taktuslapját elhagyva érintkezésbe jut az alsó kontaktusfésűvel és ezt lenyomja. A nyomás megszűnte után a billentyűkar eredeti helyzetébe tér vissza és foga ismét érintkezésbe jut a megfelelő (12) kontak­tuslappal. Ezzel egyidejűleg az alsó kon­taktusfésű is elfoglalja eredeti helyzetét. A fölső kontaktusfésü forgástengelyére a (9) lemezek középvonalára merőlegesen egy szigetelő anyagból készült kétkarú (17) emelő van erősítve. Ezen (17) eme­lőnek a billentyűkarok felé néző karja az (Al) kezdő billentyű, a másik karja pedig j az (Sl) utolsó billentyű fogának elmoz­dúlási vonalában fekszik. Ha tehát az (Al) kezdőbillentyűt lenyomjuk, akkor a (17) emelőnek a billentyűkarok felől eső vége lenyomódik, a fölső kontaktusfésű elfor­dul a billentyűkarok felé (az 1. ábrán vo­nalkázva föltüntetett helyzetbe) s ezáltal az írógép a föladáshoz szükséges helyzetbe

Next

/
Thumbnails
Contents