63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék

állíttatik be. Ha ellenben az (Sl) utolsó billentyűt nyomjuk le, akkor a fölső kontaktusfésű a solenoidfésű fölé fordul el, vagyis az írógép most, mint azt később részletesebben le fogjuk írni, mint fölvevő gép működik. A (17) emelőtől derékszögben áll ki egy (18) kar, mely végén (19) kontaktust hord. Ezen kontaktus ékalakú és egyik fele pl. a fölső fele vezető anyagból, míg alsó fele szigetelő anyagból van készítve (1. ábra). A (19) kontaktust a (17) emelőnek a solenoidfésű felé eső karján közvetlenül is lehetne elrendezni. Mikor a (17) emelőnek a solenoidfésű felől eső végét lenyomjuk, vagyis mikor a gépet vételre állítjuk be, akkor a (19) kontaktus hegye két rugalmas egymáshoz símúló (50, 51) kontaktus közé hatol, azokat szétnyomja, de a vezető anyagból való fele vezető érintkezésben marad az egyik kontaktussal. Ha ellenben az írógép adásra van beállítva, a (17) emelőnek a billentyűkarok felé néző vége nyomatik le, miáltal a (19) kontaktus kilép az (50, 51) kontaktusok közül úgy, hogy azok ismét érintkezésbe jutnak egymással. Mint azt később részletesen le fogjuk írni, ezen két (50, 51) kontaktus érintkezése következtében záródik a vonalj elfogó áramköre. A (17) emelő egyik karjára azonkívül egy (52) kontaktus van erősítve. Ha az emelőnek a billentyűkarok felé néző végét lenyomjuk, vagyis mikor a gépet adásra állítjuk be, akkor az említett (52) kontaktus érintkezésbe jut egy másik (53) kontaktussal, mely mint később látni fogjuk a mozgató telep áramvezetékéhez tartozik úgy, hogy a két kontaktus érintkezése által ezen áramkör záródik. Ha ellenben a (17) emelőnek a solenoidfésű felől eső vége nyomatik le, akkor az (52) és (53). kontaktusok eltávolodnak egymástól, miáltal a mozgató telep főáramköre ezen a helyen megszakad. A betűkapcsoló tárcsa a mutatóval, a mutatóhoz tartozó kapcsoló- és zárókészülék és a kapcsolókészülék hajtószerkezete (4., 5. ábra). Minden állomáson van egy szigeteli anyagból való (20) tárcsa, melynek kerületébe annyi egymástól elszigetelt (21) kontaktuslap van beágyazva, ahány b< tűje van az írógépnek. Mindegyik (21 kontaktuslap egy (22) drót által a fölső kontaktusfésű azon (1, 2) kontaktuslapjával van összekötve, mely az illető betűhöz tartozó billentyűkarnak felel meg. A (23) mutató elfordúlása közben a (21) kontaktuslapok fölött csúszik a mutató rugalmas (26) feje, mely oly. szélesre van készítve, hogy a két szomszédos (21) lap közötti szigetelő teret fölül teljesen áthidalja, vagyis mielőtt az egyik lapot elhagyta volna, már vezető érintkezésbe jut a következővel. A (23) mutatót úgy kell megerősíteni a (20) tárcsa középpontján átmenő (27) tengelyen, hogy az hosszirányban ne tolódjék el a tengellyel, mikor ez utóbbi a forgószerkezettel való kapcsolódás vagy kikapcsolódás céljából eltolati't, mert ezen esetben a (26) mutatófej nem maradna folytonosan érintkezésben a (2'.l) kontaktuslapokkal. Ezt a célt pl. úgy érjük el, hogy a mutató agyát egy (29) hüvelyre erősítjük, mely elfordíthatóan nyugszik a (35) állványban, de hosszirányban nem tolható el. Az említett hüvely körülzárja a mutató (27) tengelyét s belsejében rúgó van elrendezve, mely egy horony révén kapcsolódik a tengellyel. Azonban magát a (23) mutatót is lehet rugalmas alakban kiképezni s ekkor közvetlenül a (27) tengelyen lehet megerősíteni. A (29) hüvely (30) fenéklapjára támaszkodó (31) tekercsrúgó nyomást gyakorol a (27) tengelynek vastagabb (28) részére (4. ábra) és azt jobbra igyekszik eltolni, vagyis a (27) tengely másik végén megerősített (32) horgonyt a (20) tárcsához törekszik közelíteni. A (27) tengely ellenkező végén egy szigetelő anyagból pl. elefántcsontból való (33) tárcsa van megerősítve, melynek átmérője körülbelül egyenlő a (32) horgony átmérőjével. Ez utóbbi egy elektromágneses kapcsoló egyik részét alkotja s a (20) tárcsa felé néző fölületén egy (34) fogat hord, mely-