63376. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelző- és vezérlőkészülékeken

utoljára egyik, vagy másik irányban haladt át áram. (k) egy helyi telep, (1) egy kapcsolókar, mely két (n, o) elektromágnes közös (m) fegyverzetét hordja. Az (a) áramkapcsoló átkapcsoló gyanánt van szerkesztve, melynek kontaktuskarja a nyíl irányában mozgattatik. Jobb" oldalt és lefelé való mozgatásakor a telep pillanatnyilag a (c) indukciótekerccsel köttetik össze, míg ha az (a) kar fölfelé és balra forog, a telep ismét pillanatnyilag összeköttetik a (c) tekerccsel, azonban az áram fordított irányban halad át a tekercsen. Az (a) kapcsolókarnak lefelémozgása közben létrejövő áramlökést a (c, d) indukciótekercs két ellentétes irányú áramimpulzussá alakítja át az (e, d, f, g, h) áramkörben, nevezetesen egy impulzust ad a primér áramkör zárásakor (zárási impulzus) és egy ezzel ellentett irányú impulzust a primér áramkör megszakításakor (megszakítási impulzus). Ezen utóbbi impulzus pl. a (p) nyíl irányában fut le és a fölvevőkészülék (i) relaisfegyverzetét átbillenti, miáltal szekundér áramkör záratik a (k) teleptől az (i) fegyverzeten, (o) mágnesen és (1) karon át. Minthogy az (o) mágnes ekkor (m) fegyverzetét vonzza, az (1) kar kileng és a szekundér áramkört megszakítja! Ha az (a) kapcsolókar, ill. billentyű fölfelé forgattatik, úgy a főáramkörben ugyancsak két impulzus jön létre, azonban mivel a primér áramlökés most ellentett irányú, mint az előbbi esetben adott primér áramlökés, az új zárási áramimpulzus ugyanoly irányú lesz, mint a megelőző megszakítási impulzus úgy, hogy a relais nem fog átkapcsolni, hanem az átkapcsolást a közvetlenül ezután következő megszakítási áramimpulzus fogja végezni. Ebből látható, hogy ha az (a) billentyűt először lefelé, azután pedig bizonyos időköz múlva fölfelé forgatjuk, a primér áramkörben két áramlökést létesítünk, melyek mindegyikét az indukciótekjercs két-két ellentétes irányú áramimpulzussá alakítja át, amelyek közül az első, a zárási impulzus, a (G) relaisre hatástalan, míg a a másik, a megszakítási áramimpulzus, a relaist átkapcsolja. Valahányszor tehát az (a) billentyű lefelé forgattatik, a fölvevőkészülék (1) karja mindannyiszer az egyik irányban leng ki, ha pedig az (a) billentyű fölfelé forgattatik, úgy az (1) kar az előbbivel ellentétes irányban leng ki. Az (1) kar ezen mozgási tetszés szerinti jelzésre és vezérlésre használhatók vagy úgy, hogy az (1) kar a műveleteket közvetlenül mechanikailag végzi, vagy pedig úgy, hogy a műveleteket végző elektromos áramköröket zár és megszakít. A (c, d) indukciótekercs révén aránylag nagyfeszültségű áramlökéseket kapunk úgy, hogy nagy ellenállású és önindukciójú vonalakon dolgozhatunk. Minthogy a főáramkörben csak áramlökésekkel dolgozunk, kondenzátorokat iktathatunk be, ami fontos akkor, ha a készüléket telefonvezetékekkel, vagy egyidejűleg más célra szolgáló vezetékekkel kapcsolatban akarjuk használni. Megfelelően méretezett kondenzátoroknak, vagy önindukciónak a vonalba való iktatása által mindig elérhetjük, hogy a vonal az áramimpulzusokkal szemben lehetőleg csekély ellenállást nyújtson. Minthogy a (g) relais a helyi áramkörnek csupán zárására szolgál, míg a megszakítást mindig az (1) kar végzi, a relais fegyverzete igen könnyű s a relais rendkívül érzékeny lehet. Régebben alkalmaztak jelzések átvitelére már oly áramimpulzusokat, melyek egy primér áramkörből indukció útján jöttek létre. Azonban az ismert berendezéseknél csak közönséges áramkapcsolót vagy billentyűt alkalmaztak, úgy minden egyes művelet számára csupán egyetlen primér áramlökést létesítettek, melyet a (c) indukciótekercs két áramlökéssé alakított át, nevezetesen egy zárási és egy erre következő, ellentett irányú megszakítási impulzussá. Ezen elrendezésnek azonban lényeges hátránya van. A primér áramkör nyitása-