63376. lajstromszámú szabadalom • Berendezés jelző- és vezérlőkészülékeken

kor ugyanis az áramváltozás gyorsabban folyik le, mint az áramkör zárásakor és ennélfogva a megszakítási impulzus erő&ebb lesz, mint a zárási impulzus. Ennélfogva a vonalvezetékben állándóan erősebb impulzusok haladnak az egyik irányban, mint a másikban, miáltal a vonalvezeték idővel annyira megtöltetik, hogy tovább nem használható. Jelen találmány szerint minden egyes művelet számára mindkét irányban küldünk egy-egy megszakítási és egy-egy zárási impulzust, miáltal a vezeték töltési állapota állandóan változatlan marad. Továbbá a relais átkapcsolására, a leírt módon, csupán az erős megszakítási impulzusokat használjuk, ellenben a gyengébb zárási impulzusok nem használtatnak föl. Ennek folytán a működés biztonságát létnyegesen fokozzuk. Egy vonallal kapcsolatban több küldő-és fölvevőkészülék alkalmazható, melyek sorosan, vagy parallel kapcsolhatók. Annak ellenőrzésére, vájjon a helyes jelek illetőleg vezérlések létesíttetnek, lehet pl. minden küldőkészülék mellett közvetle-s nül vele sorosan egy fölvevőkészüléket beiktatni. Ilyent használunk a 2. ábrabeli egyesített küldő- és fölvevőkészüléknél közönséges Morse^-távírásra. A kapcsolás különben az 1. ábrának felel meg. Az (1) karon (q) írótü van megerősítve, mely a karnak pontozott helyzetében az (r) dobon futó papírszalaghoz szőrül mindaddig, amíg az (a) billentyű legalsóbb állásában tartatik. Ha a papirost óraművel, vagy más módon egyenletesen mozgatjuk, akkor vonást vagy pontot nyerünk, aszerint, amint az (a) billentyű hosszabb vagy rövidebb ideig volt e lenyomva. Minthogy a (d) indukciótekercsre a fölvevőkészülékben nincs szükség s ebben csak fölösleges ellenállást jelentene, az (a) billenlyüt úgy képezhetjük ki, hogy nyugalmi helyzetében a (d) tekercset rövidre zárja, de ezt azonnal beiktatja, mihelyt az (a) billentyű leszoríttatik, még mielőtt az (a, b, c) primfer áramkör záródnék. A mellékelt rajzban az (a) áramátkapcsoló a világosság kedvéért kapcsolókar gyanánt van föltüntetve, mely állandóan ugyanazon irányban forgattatik. A gyakorlatban azonban az átkapcsolót távíróbillentyű alakjában szerkesztjük, mely lefelé- és fölfelémozgása közben a priméráramkört pillanatnyilag és ellentett irányban zárja. A 3. ábrabeli vezérlőkészüléknél a fölvevőkészülék (1) karját arra használjuk, hogy egyik vagy másik állásában az (s) vagy (t) áramkapcsolók egyikét zárja. Ezen áramkapcsolókat ismert módon arra használhatjuk, hogy külön vezérlő- vagy jelzőáramköröket zárjanak. A 4—8. ábrák betűtávíró egyesített küldő- és fölvevőkészülékét mutatják. Az (1) betűkerék a (2) állványon ágyazott (3) tengelyre van ékelve, melyet az (5) tokban lévő (4) spirálrúgó vesz körül. Az állványon ágyazott (6) kilincs a rúgótok külsejének egy bemetszésébe kapaszkodik. A (7) mágnes (6. ábra) egy-egy billentyű lenyomásakor a rúgótokot egyszer körülforgatja s ezáltal a rúgót fölhúzza. A (3) tengelyen lazán ülő (10) lánckeréken ve* zetett (9) lánc egyik vége a mágnes (8) fegyverzetén van megerősítve. A (9) lánc másik végéhez kapcsolt (11) rúgó a (7) mágnestől eltávolítani igyekszik a (8) fegyverzetet. A rúgótok fenekén elrendezeti (12) kilincs a (10) kerék peremének egy kimetszésébe fog. Valahányszor a (7) mágnes fegyverzetét vonzza, a (10) tárcsa és a (12) kilincs révén a rúgótok egy fordulatot végez és mihelyt a mágnes a fegyverzetet ismét elbocsátja, a (11) rúgó a (10) tárcsát ismét kezdeti állásába húzza vissza, mialatt a (6) kilincs a rúgótokot a visszaforgásban meggátolja. A (8) fegyverzet (13) vezetőorsóján elrendezett (14) pecek, mihelyt a fegyverzet befelé kezd mozogni, a (15) kontaktusrúgót a (16) rúgóhoz szorítja, miáltal a (7) mágnes egy külön tekercselésén keresztül áram záratik úgy, hogy a (7) mágnes fegyverzetét még akkor is teljesen behúzza, ha az első gerjesztőáram csak igen rövid ideig tartott. A (15) rúgó alakja