63340. lajstromszámú szabadalom • Palackmosó- és öblítőgép

- 5 — a vele összekötött részek mozgatása nélkül. Ha a keresztfejek fölfelé mozognak, a keresztirányú (32') összekötőcsuklók szintén fölfelé mozognak a (31) rúgók hatása alatt. Ezen rúgók a (27) vezetőtagokat azután önműködően fölfelé viszik és velük együtt a (38) központosító tagokat, míg a palack a (10) fölsőlaphoz ér. Ez megakadályozza a központosító tag további mozgását, míg a kefe a palackokba hatolt, mert a kefe­tengely a keresztfejek emelkedése közben fölfelé vitetik. Ha a keresztfejek lefelé mozognak, a kefét a palackokból vissza­húzzák és a részek úgy vannak elrendezve, hogy amikor a kefék a palackokat elhagy­ják, a palackok hosszára való tekintet nél­kül a keresztfejek a (32') keresztcsuklóba kapaszkodnak és a (38) központosító tagot a kefével lefelé húzzák. Amíg a keresztfe­jek alsó helyzetükben maradnak, a kefék és a központosító tagok szintén alsó hely­zetükben tartatnak. A keféknek a tengelyükhöz való kötésére ez utóbbiak fölső végébe a (72) négyszög­letes tömb van erősítve, mely (73) köralakú furattal van ellátva, mely a víznek a ten­gely fölső végéből való kilépését teszi le­hetővé. A (72) tömb kisebb (74) folytatás­sal bír, melyhez a (75) rúgós alapsüveg van erősítve, melynek (76) szájnyílása föl­felé nagyobbodó. Ez a (75) süveg köralakú (77) darab fölvételére alkalmas, melyhez a (78) kefe van erősítve; a (77) darab gyűrűs (79) bevágással van ellátva, melybe a (75) süveg fölső vége rugalmasan kapaszkodik. A (77) darabok forgását (80) peckek gátol­ják meg, melyek a (74) folytatás megfele­lően kialakított (81) mélyedéseibe illenek. Az elrendezés olyan, hogy ha a kefék valamely okból a palackokból való kihú­zásukkor a palackban megakadnak, a ten­gelyükről leválnak, mert ez utóbbiakat a keresztfejek kényszer mozgással lefelé húzzák. A leírt mosóberendezések mindegyike a forgó főkerethez függetlenül van erősítve a (82) csavarok útján, melyek a (25) fejig érnek és a forgó főkeret külső oldalába behatolnak. Minden mosóberendezés (26) alapja (26') csavarok útján van a (83) köz­pontos gyűrűhöz erősítve, mely az (1) főalap (84) karimája körül forog. Mint már emlí­tettük, a keféket a vezetősínen végigfutó (63) görgő emeli és sülyeszti. Ez a (85) vezetősín (86)-nál látható módon az (1) fő­alapra van szerelve és a vízszintes (a), a fölfelé rézsútos (b), az elmozgatható középső (c), a rézsútos (d) és az (e) végrészekből áll. Ha a (63) görgők ezen a sinen körül­futnak, a kefék alternatív módon a palac­kokba hatolnak és azokból kilépnek, amint erre a gép működési módjának leírásánál még visszatérünk. A víznek a kefékhez való hozzávezeté­sére az (1) főalaphoz a (87) kar van erő­sítve, mely fölül (88) toldalékkal bír, mely a (2) oszlopot körülfogja és gyűrűs szelep­ülést altot. Ez a szelepűlés kerületének egy részén (89) bevágással van ellátva, mely egy fő (90) tápvezetékkel van összekötte­tésben (26. ábrán pontozva). Ezen (90) ve­zetéknek alsó vége hasonló (91) tápveze­tékkel közlekedik, mely az (l) főalapban van kiképezve. A (89) kivágáson át történő táplálást vízzel (92) forgó lemez vezérli) mely a (87) taggal mereven összekötött (93) hüvely körül forog. A (92) forgólemez több (94) csatornával van ellátva, melyeknek külső vége az említett (58) hajlítható csőr vekhez van kötve. Miközben ezen (94) csa­tornák a (89) kivágás előtt elhaladnak, a víz az (58) csövekbe hatol. Más szóval minden kefe vizet kap azon idő alatt, amíg a (92) forgólemezen lévő megfelelő (94) csatorna a (89) kivágás előtt elhalad. Hogy a víznek rossz tömítés esetén való szét­fecskendezését megakadályozzuk, a forgó (92) szeleplemez külső széle lefelé hajlí­tott (94') karimával van ellátva. Hogy a szeleplemezek jól tömítve feküdjenek egy­másra, a (92) forgólemezt a (95) spirális rúgó nyomja a másik lemezhez; a rúgó alsó vége a (92) tagra, a fölső vége pedig a (96) gyűrűre támaszkodik, mely a (93) hüvelyre van rácsavarva. A forgó főkeret forgatására a (97) fő­tengelyen a (98) fölékelt és a (99) lazán forgó szíj tárcsák vannak elrendezve, melye-

Next

/
Thumbnails
Contents