63333. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síkszitás és hengeres papírgyártó gépeken az anyavíz hozzávezetésére

Megjelent liM4. évi április hó a9-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 63838. szám. XIII/a. OSZTÁLY­Berendezés síkszitás és hengeres papirgyártógépeken az anyag víz hozzávezetésére. J. M. VOITH GÉPGYÁRI CÉG HEIDENHE1MBEN. A bejelentés napja 1913 február hó 15-ike. A jelenleg használatos síkszitás és hen­geres gépek munkasebességének növelését leginkább a lapképződésnek a növekvő se­bességgel fokozódó hiányossága akadályozza meg. Ennek külsőleg észrevehető jelei a még folyékony anyagrétegben föllépő haránt­hullámok és a kész lapnak széthúzott, fel­hős, egyenlőtlen szövete. Oka pedig a szitá­nak az anyagvízzel való még használatos hibás táplálása. A jelenleg használatos eljárásnál az anyagvíz a szitára oly sebességgel jut, mely gyakran jelentékenyen kisebb, mint a szita­sebesség. A szitának tehát az anyagvízára­mot a ráömlés pillanatában fennálló sebes­aégkülömbséggel gyorsítania kell. E köz­bem a következő folyamatok mennek végbe: Az anyagvízáramnak, melyet a követke­zőknek könnyebb megértése végett egymás fölött fekvő, vékony rétegekből állónak té­telezünk fel, ráömlése után rövid idő múlva már az első víztelenítés megy végbe. Ezen pillanatban természetesen a szitasebességet megközelítően csak a szitát közvetlenül érintő, legalsó anyagvízréteg vette át vagy a víztelenítés, vagyis a nemezelődés pilla­natában veszi át. A felsőbb rétegek sebes­ségei azonban kisebbek és pedig annyival, amennyivel ezen rétegek a szita felett ma­gasabban fekszenek. Ezen folyamatok a kö­vetkező anyagvízrétegeknél hasonló módon ismétlődnek* míg a víztelenítés és a neme­zelés végbe megy, illetőleg még anyagréte­gek folyékonyak. A fölső anyagvízrétegek tehát a szitával elősiető alsó anyagvízrétegekhez képest úgyszólván visszafolynak; ezen visszafolyás általában annál erősebb, minél nagyobbak a munkase'bességek, illetőleg a szita és az anyag között fönnálló sebességkülömb­ségek. A visszafolyó anyagvízáramnak az épen elkészült vagy keletkező, gyengéd rostne­mezrétegekre gyakorolt pusztító hatása könnyen belátható. Töltőanyagrészecskék leöblíttetnek és más pontokon rakódnak le, rostnyalábok átforgattatnak, a finom rost­nemezek összekuszálódnak és elszakadnak. A haránthullámok képződését is a leírt fo­lyamatok okozzák, amennyiben az össze­tartó és tapadási erőknek vagy a tehetet­lenségnek túlsúlyához képest a szita az anyagvízáramot időszakosan magával ra­gadja és elbocsátja, vagyis az anyagvíz­áramban a szita menetéhez harántosan tor­lódások és mélyedések keletkeznek. Ezen folyamatok fölismerése után a je-

Next

/
Thumbnails
Contents