63333. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síkszitás és hengeres papírgyártó gépeken az anyavíz hozzávezetésére

len találmány tárgyát kepező sík szitás és hengeres gépek számára való berendezést sikerült feltalálni, mely az anyagvíznek a szitára való helyes ráömlését biztosítja. Az eljárást első sorban az jellemzi, hogy a szitára ráömlő anyagvíznek már a ráömlésnél oly sebességet adtunk, mely a szitasebességgel egyenlő vagy ennek megfelel. Ezáltal mindazon hiányok és hibaforrások megszűnnek, melyek a szitának vízzel való eddig használatos, hibás táplálásából föltétlenül következtek, mely eljárásnál a szita és a ráömlő anyagvíz között levő jelentékeny és zavaró spbességkülömbségek, különösen nagyobb munkasebességeknél elkerülhetetlenek voltak. Fölfelé és lefelé kisebb vagyis nem zavaró sebességkülönbségek a találmány tárgyát képező eljárásnál megengedhetők, sőt néha kívánatosak, amenynyiben az elősiető, illetőleg visszafolyó anyagvízréteg a rostoknak kúszáltabb helyzetét, vagyis jobb nemezelődését létesíti. A meghatározott kiömlési sebesség elérésére szükséges nyomási magasság a szabad esés törvényei szerint a 2g ua egyenletből következik, melyben (v) az anyagvíz kiömlési sebességét m/szek.-ban, (g) az esés gyorsulását és (u) a kiömlési arányszámot jelenti. A nyomási magasság tehát a valódi és az elméleti kiömlési sebességek (kiömlési mennyiségek) hányadosa által van kifejezve és főképen a szájcső alakjától és az anyagvíz minőségétől (anyagsajátság, higítási fok) függ. A kiömlési sebességnek a mindenkori szitasebességhez való hozzá alkalmazását a hatásos nyomási toagasság változtatása által eszközöljük. Ezen célból pl. a táptartályban levő vízfölszínt emeljük vagy sülyesztjük és pedig a szájcső kiömlési keresztmetszetének csökkentése vagy növelése (1. és 2. vagy 3. ábra) az anyaghigítási víz szaporítása, vagy kevesbítése (3. ábra), vagy a szájcső magasságának a fölsővíz fölszínéhez (2. és 4. ábra) vagy a fölsővíz fölszinének a szájcső magasságához (3. ábra) képest való emelése vagy sülyesztése által vagy tetszőleges kombináció útján, mint ahogy a rajz ábráin is ilyen kombinációk vannak föltűntetve. A hatásos nyomási magasság azáltal is csökkenthető, hogy az egész nyomási magasságnak előbb sebességgé átalakított részét kikapcsoljuk, pl. az átomlési keresztmetszetnek tolóka vagy más fojtóberendezés (5. ábra) segítségével való szűkítésé által. Ezen utóbbi eljárás az előbb leírtakkal együtt is alkalmazható. A szájcsőkeresztmetszet nagyságának (bőségének) változtatása szükséges lehet, pl. a mindenkori anyagvízmennyiséghez való hozzáalkalmazás végett vagy meghatározott kiömlési sebesség (nyomási magasság) beállítása céljából is. Ezen változtatást a táptartálynak vagy megfelelő részének oly módon való mozgatása által eszközöljük, hogy a szájcső fölső részének az általában a szitán vagy a hengeren fölfekvő alsó résztől való belső távolságát növeljük vagy csökkentjük. Az erre nézve lehetséges gyakorlati kivitelek sokfélék lehetnek, pl. a kívánt cél megfelelő szájcsőfölsőrésznek emelése vagy sülyesztése által, tengely vagy hajlékony- közbenső darab körül való eltolása vagy elforgása által stb. érhető el, mely esetben a szájcső fölső része a kiömlési irányra lényegben merőleges mozgást végez. Néhány foganatosítási példa az 1., 2. és 3. ábrán látható, melyekben szakadozott vonalakkal második, nagyobb szájcsőkeresztmetszet van föltűntetve. Természetesen ez esetben is alkalmazhatunk tetszőleges kombinációkat. Különös körülmények, pl. az anyagvízben egyenlőtlenségek megszüntetésének vagy létesítésének szüksége okozhatják azt,hogy a szájcső bőségét az egész szájcsőszélességben nem egyenlő nagyra, hanem tetszőleges pontokon tetszőlegesen változtathatnak vegyük. Ezen berendezés pl. úgy ké" pezhető ki, hogy a fölső szájcsővég hajlékony (gummiból, fémbői stb. való) lemez gyanánt van kiképezve. Ezen lemezre tetszőleges távolságokban egjmás mellett elrendezett tetszőleges számú húzó vagy