63325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom szemcséjű apródarabos vagy porhanyós anyagok agglomerálására

dig a kohászatban használatos kemencék tökéletlenül elégett gázait, így pl. nagyolvasztók torokgázait, akár tisztítatlan állapotban is, használjuk föl. Másfelöl nagyértékű gázok is jól alkalmazhatók, sőt aktiválószerek alkalmazása is, különösen kis értékű gázokkal kombinálva célszerű, így pl. a levegőt előmelegíthetjük. A kísérletekből kitűnt, hogy még a teljesen meglágyult agglömeráló massza is elősegíti a likacsaiban való elégést úgy, hogy az eljárás független az ércek s effélék zsugorodási képességétől, sőt szükség esetén az anyag teljes megolvadásáig is folytatható, különösen ha a lángot első részében szabadon hagyjuk kifejlődni. Az eljárás kivihető a legkülönfélébb kemencerendszerekben. Már meglévő ksmencetipusok könnyű szerrel hozzáalakíthatok az új eljárással kapcsolatos kívánalmakhoz. Példaképen a következő szerkezeteket soroljuk föl. Használhatunk aknakemencét alsó vagy fölső (megfordított) gáz- és légbevezetéssel. A kemence célszerűen csekély magasságú és négyszögű keresztmetszettel bír, de generátorszerűleg is építhető középütt való gáz- és légbevezetéssel s az elsalakosodott anyag önműködő elvezetésével. Időszakos üzemben ajánlatos konverter alkalmazása, különösen a Huntington—Heberlein-féle. Tiszta levegő befúvása helyett gázt és levegőt vezetünk be, például olykép, hogy a rostélylemezt üregesen képezzük ki, amikor is az gázkamraként szerepel. Az új eljárásnak alkalmazása konverterben kezdetben nehézségekkel volt kapcsolatos, amennyiben az intenzív égés csak egy szűk zónában a gáz-légbevezetés kötelében ment végbe és ott mindent megolvasztott, anélkül, hogy fölfelé terjedt volna. Ezen hátrányt sikerült azonban kiküszöbölni és lapos üstök helyett tetszőlegesen mély konverterek használhatók, így például a gázbevezetés időközönként megszakítható úgy, hogy az önmagában bevezetett levegő az alsó rétegeket tetszésszerint lehűti és az itt már fölösleges hőt & fölsőbb rétegekbe tereli. Ha most a gázvezetéket újra megnyitjuk, a lángnélküli elégés már a fölsőbb rétegekben megy végbe. Ezen munkamód ismételgetésével a konverterben tetszőlegesen magas rétegeket lehet folytatólagosan agglomerálni és pedig mindenkor az alsó réteg fölös hőjének visszanyerése és igen kedvező oxidálása mellett. Magas konverterben azonban máskép is, például a következő módon dolgozhatunk, de ekkor a hőkihasználás már sokkal kedvezőtlenebb. A lángnélküli égést a gázáram irányával ellentett értelemben vezetjük, például fölülről lefelé s az égést fölülről és nem alulról indítjuk meg. Ezen munkamód eredménye egészen váratlan, amennyiben a viszonyok itt egészen mások, mint ha egy 25—32% szilárd tüzelőanyagot tartalmazó ércszénkeveréket gyújtunk meg, amikor a sok szén kiégése magától előidézi az égés lefelé vonulását a massza belsejébe. Az üj eljárásnál a lefelé haladó s a gázáram irányával ellentétes égés bizonyos föltételek betartásával avagy berendezésekkel kapcsolatos, így például azzal, hogy a gázáram csekély sebességű és a fölület lehűlése ellen megfelelőleg védve legyen. Különösen fontos azonban, hogy a gázkeveréket állandóan ellenőrizzük; az égőgáz az égési zóna esetleges gyors lesülyedésekor egészen vagy részben elzárandó vagy legalább a gázáram sebessége fokozandó. Az agglomerálódás ugyanis a jelen esetben nem egyszerűen a szilárd tüzelőanyag meggyújtásából folyó kiégéstől függ, mint más eljárásoknál, hanem függ a gáz elégésének a maszsza bizonyos zónáiban való mesterséges, állandóan szabályozott beállításától. Ha a gáz égési zónája magára hagyva túlságosan keresztülhaladna a masszán, akkor annak agglomerálódása nem következnék be, kivéve a gázbeömlési hely közvetlen közelét. Mé^ ha ugyanazon szerkezetben és ugyanazon irányban visszük is ki a két eljárást, azok egész lényegükben és kiviteli módjukban is különböznek egymástól. Azon készülékek és szerkezetek közöl.